észlelés:
2010.03.05-én reggel fél 9 körül olvasta a piros metrón az Örstől a Blaha felé, egy középkorú férfi, aki fekete félcipőt, sötétkék farmernadrágot, fekete bőrdzsekit, fekete sálat és fekete bőrsapkát viselt. Egy fekete hátizsákból vette elő a könyvet. A borító alapján lehetett volna Bartis Attila A séta című regénye is, de én biztosan tudom, hogy nem volt az. A férfi állva olvasott, és közben fülhallgatón keresztül zenét hallgatott – nem volnék meglepve, ha a Deep Purple 1972-es dániai kalóz koncertfelvételeiből a Child in time-ot hallgatta volna. Látszott, hogy nem mindig tetszik neki, mert időnként fintorgott, de a végén elégedetten mosolygott, mint egy jóllakott napközis.
A könyvet csak lapozgatta, mint ha idézeteket keresett volna benne, de ezt igazából rajta kívül nem tudhatta senki.
Nekem ismerősnek tűnt a figura, már láthattam valahol, talán 1981-ben a Szelidi-tónál, a rockfesztiválon, vagy tegnap is ebben az időben utazott a metrón? Az életünk csupa talány.
Elmondhatnám néked, ha árny lepné a szívemet?
értékelés:
Aki kíváncsi arra, hogy miért anakronizmus a Moly; miért egyszerre mulatságos és reménytelen vállalkozás dűlőre jutni az iskolai és gimnáziumi kötelező irodalomról; aki tudni akar az európai humanizmus végéről, és arról, hogy a genetika veszi át az ember és a jövő irányítását, az olvassa el ezt a könyvet.
A könyv első fele elég érdektelen, bár magas színvonalú ismeretelméleti hablaty (bocsánat), de a második fele kifejezetten gondolatébresztő. Bevallom őszintén, én azért kezdtem olvasni, mert érdekelt Boros, aki napjaink akadémiai-politikai csatározásainak középpontjába került, továbbá azért is, mert a kötet tartalmazza Daniel Denett neodarwinista filozófus egy tanulmányát, és egy beszélgetést is vele. Ehhez képest az igazi nóvum Borosnak egy Guttmann András biológussal közösen írt tanulmánya Genetizmus: Gének és Társadalom címmel, valamint P. Sloterdijk: Az emberpark szabályai. Válasz Heidegger humanizmus-levelére című tanulmánya, amely korábban a Jelenkor folyóirat 2000 októberi számában már megjelent. E két dolgozat olyan érdekes, provokatív, ugyanakkor végiggondolt és filozófiailag megalapozott, hogy ember legyen a talpán, aki a kezdő mondatban összefoglalt következtetéseiket cáfolni tudná. Ráadásul e két írás – különösen a Boros-Guttmann párosé – közérthető nyelven van megfogalmazva, ezért egy átlagos műveltségű értelmiségi számára megértése nem okozhat nehézséget.
(Such Dávid erősen kritikus ismertetője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Esztétika Tanszékének kritikai portáljáról itt olvasható.)
idézetek:
Sokan a világtörténelemi fordulópontnak tekintik az 1989-es évet, amikor az európai társadalmak mindegyikében demokratikus politikai rend alakult ki, és a történelem és a társadalom korszakát felváltotta a biotechnológia , a genetikus tervezés és az evolúció-technológia korszaka… …A történelem ilyen felfogása szerint, miután a demokrácia elméletével és gyakorlatával megoldottuk a társadalom történelmileg vitatott kérdéseit, a társadalmi korszak után a génkorszak kezdődik.
355. oldal (Boros-Guttman)
A társadalomnak az egyének feletti szabadságát az elmúlt évszázadban a kelet-európai országokban gyakorolták, minden említésre méltó siker nélkül. Az egyének szabadságát a társadalommal szemben vagy afölött nagyobb sikerrel valósították meg a nyugati demokráciákban. Mi a helyzet a gének szabadságával? ..Dennett állítja, hogy a gének mint intencionális lények szabadabbak, mint az ember, mivel „ők” kódolnak bennünket…
356-357. oldal (Boros-Guttman)
A szabadság fogalma az emberi tudat produktuma. Ennek megfelelően, az emberi szabadság bizonyos értelemben a gének produktuma… A molekuláris biológia és a géntechnológia azt az izgalmasnak mondható lehetőséget hordozza magában, hogy az evolúció során egy faj először vívhat, vagy vív ki magának hatalmat és szabadságot a gének fölött.
357. oldal (Boros-Guttman)
A természetes kiválasztódás és az evolúció kétségkívül új fázisához érkezett, amikor a történelemben először, öntudatos lények (maguk is a gének produktumai) képesek megváltoztatni saját genetikus kódjukat… Így a tudattalan evolúció értelmesen tervezett tudatos evolúcióvá válhat. Ráadásul, a gének nukleotid szekvenciájának megváltoztatása alapvetően átalakíthatja az emberi agy, tudat és tudatosság eredeti genetikus felépítését, és nyilvánvalóan az ember biológiai struktúráját.
358. oldal (Boros-Guttman)
A könyvek barátoknak írt hosszabb levelek, amint azt a költő, Jean Paul megállapította. Ezzel a kijelentéssel esszenciálisan és bátran nevén nevezte a humanizmus lényegét és funkcióját, mint ami az írás közegén keresztül ható barátságalapító telekommunikáció.
406. oldal (Peter Sloterdijk: Az emberpark szabályai. Válasz Heidegger humanizmuslevelére)
Amióta a filozófia mint irodalmi műfaj létezik, azáltal gyűjti híveit, hogy mintegy fertőző módon szeretetről, szerelemről és barátságról ír… Egyáltalán, az írott filozófia 2500 évvel ezelőtti kezdetei óta azért tudott máig virágozni, mert sikerült magának a szöveg által barátokat szerezni.
406. oldal (Peter Sloterdijk: Az emberpark szabályai. Válasz Heidegger humanizmuslevelére)
Legyünk barátok!
Ezek az írások a moly.hu-n jelentek meg először.