Az USA-ban az öt leggyakoribb családnév a Smith, Johnson, Williams, Jones és Brown. Ha megvizsgáljuk az e neveket viselők házassági kapcsolatait, akkor azt a meglepő tényt tapasztalhatjuk, hogy jelentős többségükben olyan párt választanak maguknak, aki ugyan azt a vezetéknevet viselik. (Azaz a házaspárok eredeti neve legtöbbször: Smith-Smith, Johnson-Johnson, Williams-Williams, Jones-Jones és Brown-Brown.) Ez nyilván nem tudatos választás, csupán egy érdekes példa a tudattalan működésére, amely ez esetben a hasonlóhoz vonzódást mutatja. (Az egy tovább vizsgálandó kérdés volna, hogy az azonos nevű emberek -a nevükön túl – másban is hasonlítanak-e egymásra.)
Kísérletek bizonyították, hogy a borkóstolásnál a bor ára módosítja az érzékelt ízt. És ha a borboltban francia zene szól, akkor 77%-ban francia bort veszünk (aki anyagilag megengedheti magának), ha viszont német zenét hallunk, akkor inkább rajnai rizlinget. A marketinggel simán lehet manipulálni az embert, azaz az ember tudatalattiját.*
Ha egy rendőrkapitányt kell kiválasztani, és a két jelölt közül az egyik férfi, a másik pedig nő, akkor biztosan ahhoz keresünk érveket, hogy a férfi nyerjen. (Ezt úgy bizonyították, hogy készítettek két életrajzot. Az egyik jelölt e szerint doktorátussal, ragyogó intellektussal rendelkező elméleti ember volt, a másik viszont közrendőrből lépésről lépésre felemelkedő gyakorlati szakember. A kísérlet résztvevői mindig a szerint választottak a két jelölt közül, hogy melyikről tudták, hogy férfi. Utólagosan viszont ezt a preferenciájukat nem ismerték el, tökéletesen meg voltak győződve arról, hogy szakmai szempontok alapján választottak.)
Egy kísérlet szerint a nők, ha meghallanak egy ismeretlen mély férfihangot a telefonban, akkor egy magas, izmos, szőrös mellkasú férfira asszociálnak. És ennek az előítéletnek van alapja! A vizsgálatok szerint a mély hang és a tesztoszteron szint kapcsolatban áll egymással, a mély hangú férfiaknak több gyereke van, mint a magas hangúaknak. Ráadásul még a politikusok és a biztosítási ügynökök között is a mély hangúak a sikeresebbek, a nők és férfiak egyaránt őket preferálják választásaikban.
Ezek az esetek az emberi viselkedés rejtett mozgatórugóival, a tudattalannal állnak kapcsolatban.
Mi a tudattalan? A szerző – aki elméleti fizikus, és Stephen Hawkinggal közösen publikáló tudományos ismeretterjesztő író – nem ad egzakt, precíz meghatározást, helyette rengeteg szemléletes és szórakoztató példával mutatja be a működését, illetve azt, amit e működés következtében megfigyelhetünk belőle. A példák az egyéni érzékelés, érzelmi élet és emlékezés, valamint a társadalmi-szociális kapcsolatok területén vizsgált tudományos kísérletek prezentációi és értelmezései a szociális idegtudomány – azaz a szociálpszichológia, a kognitív pszichológia és a kísérleti idegtudomány módszereinek és szemléletének egyesítésével dolgozó tudományterület – legfrissebb eredményeinek ismeretében. A szerző nem említi külön az evolúciós pszichológiát, de a példái és következtetései következetesen az evolúciós szemlélet mentén íródnak, és Dawkins szellemét idézik. (Dawkins neve egyetlen egyszer sem szerepel a könyvben, Freudé viszont igen, felismeréseiben úttörő, de módszereiben és következtetéseiben érvénytelen tudósként. Egy Jung idézet mottó, de a kollektív tudattalan a tárgyalt fogalmak között nem szerepel.)
A könyv jegyzetei angol nyelvű tudományos publikációk adatait, elérhetőségeit adják meg, azaz az állítások ellenőrizhetők és részleteikben is megismerhetők, viszont itt a könyvben nem tesznek semmit hozzá a tartalomhoz. A példák jelentős része más tudományos ismeretterjesztő munkákból már közismert, a szerző nem végzett saját tudományos kísérleteket, kutatásokat, nem állít fel saját tudományos modellt, csupán összefoglal és közérthető formában ismertet – ezt viszont magas színvonalon és szórakoztató formában teszi.
*A könyv címlapján a következő – halvány, a tudati szintet talán éppen hogy csak elérő – feliratok olvashatók:
PSSZT! HÉ! TE OTT! IGEN: SZEXI VAGY.
VEDD MEG EZT A KÖNYVET! MOST. TUDOD, HOGY AKAROD.
A KEDVENC SZERZŐD
A KEDVENC SZERZŐD
A KEDVENC SZERZŐD
A hátlapon:
VEDD MEG! VEDD MEG! VEDD MEG!
VEDD MEG! VEDD MEG! VEDD MEG!
Én könyvtárból kölcsönöztem, eszembe se jutna megvenni. Szerintem ez a direkt marketing inkább vicc, mint komoly.