vargarockzsolt

Raktár. Egy gátőr szerszámai és egy levéltári segédfogalmazó iratai.

Friss topikok

Címkék

56 os intézet (1) 62/kirakós játék (1) a. e. bizottság (1) Aaron Blumm (1) acid test (1) Adorno (1) adorno (1) ady endre (2) agatha christie (1) Akció van! (1) Akira Kurosawa (1) akutagava (1) alain badiou (1) alan lightman (1) alan turing (1) alaptörvény (1) alaszka (1) Alfred Steiglitz (1) Alfred Stieglitz (1) alkotmány (1) állambiztonság (1) állambiztonsági levéltár (2) Almási Miklós (1) alternatív iskolák (1) alternatív vallás (1) amerikai (3) amerikai krimi (2) amerikai psycho (1) amerikai regény (12) andrás lászló (1) andrás sándor (1) andrej rubljov (2) André Kertész (1) andy clark (1) andy warhol (1) angol (1) angol regény (8) angst (1) anna margit (1) antiszemitizmus (3) antoine rocquentin (1) antropológia (1) Apám helyett (1) apokalipszis (1) apokaliptika (1) Apolló (1) arasse (1) argentin (2) arnheim (1) Arthur C. Danto (1) asperger-szindróma (1) Assmann (2) Asterix (1) ateizmus (1) auden (1) aukció (1) auschwitz (1) Auschwitz (1) austerlitz (1) ávh (2) Az ellenállás melankóliája (1) az első száz (1) A bankár (1) A csemegepultos naplója (1) a csend (1) A halál kilovagolt Perzsiából (1) a hóhér háza (1) a holtsáv (1) A kék szifon (1) a nő (1) a párválasztó agy (1) a pszichológia örök témái (1) a század (1) a szellem nemessége (1) a természet és a lélek (1) a tér költészete (1) A történetárus (1) Babij Jar (1) babits mihály (1) bach (1) bagabo (1) Bajor Andor (1) Balassa Péter (1) balassa péter (1) Balaton (1) balázs béla (1) Bálint Eszter (2) Balkán (2) Balogh Attila (1) Balzac (1) bán andrás (1) bán zoltán andrás (2) Bán Zsófia (2) Barcelona (1) bárdos deák ági (1) Bari Károly (1) Barnás Ferenc (1) barnes (1) barthes (1) Barthes (1) bartók (2) bazsányi sándor (1) beatles (1) beaver (1) beethoven (1) békés pál (2) Bencsik Orsolya (2) benedek anna (1) Bényei Tamás (1) bényei tamás (1) benyhe jános (2) beregi tamás (2) bereményi géza (1) bernstein (1) bestiárium (1) bestseller (1) besúgók (1) beszámoló (1) beszélgetések (1) bibliofita (1) bibó istván (2) bill gates (1) bimini (1) bírálatok (1) bloor (1) blues (1) bob dylan (1) bodó balázs (1) bódy gábor (3) bogdán józsef (1) bogdán lászló (1) bognár szabolcs (1) bögre zsuzsanna (1) bohócok (1) bokszmeccs (1) Bolaño (4) Bolano (2) bondarcsuk (1) Borbély Szilárd (1) Borges (3) boros jános (1) Bosznia (1) Bovaryné (1) boyd (1) brecht (1) Brenner (1) Bretter György (1) bret easton ellis (1) bruegel (1) brueghel (1) Bruno Monsaingeon (1) Bryson (1) Bukovac (1) bulgakov (2) bulvár (1) bunuel (1) bűnügyi regény (1) Cage (1) Calvino (3) calvino (3) camus (1) Caravaggio (1) carnap (1) cavalli sforza (1) ceausescu (1) celeb (1) Cellini (1) cenzúra (1) cervantes (2) cesares (1) Chandler (1) Chile (1) Chuck Norris (1) cigány (3) cigányok (1) cigányság (2) civilizáció (1) coetzee (1) coppola (1) cortázar (1) cortazar (1) Cortázar (1) cossa (1) Cruyff (1) Csaba Ferenc (1) Csákány István (1) családregény (2) csányi sándor (2) csányi vilmos (4) csáth géza (1) cseh tamás (1) csenus imre (1) csenyéte (1) csép attila (1) cserna szabó andrás (1) csillagászat (1) csillagtúra (1) csirkejáték (1) Csontdaráló (1) csontváry (1) czesław miłosz (1) dali (1) daniel denett (1) Daniel Kehlmann (1) dankó utca (1) dante (1) darwin (1) David Smile (1) dawkins (1) del (1) demény péter (1) demetrovics zsolt (1) demján sándor (3) Dennis Lehane (1) dés mihály (1) detektívtörténet (2) diana hercegnő (1) dilettáns (1) divat (1) Doktor Faustus (1) dolittle (1) don king (1) dragomán györgy (1) drakula (1) Dresch (1) Duchamp (2) dzsessz (1) edison (1) Edmund Husserl (1) Ed McBain (1) ed mcbain (1) egyed péter (1) egyetleneim (1) Egyházfórum (1) Egyiptom (1) egy ember (1) egy medvekutató feljegyzései (2) egy mondat azok közül (1) einstein (1) Einstein (1) ejnye (1) elbeszélés (1) elbeszélések (3) életrajz (5) élet és irodalom (1) eleven irodalom (1) eliot (1) Eliot (1) ellenkultúra (1) Ellis (1) előadóest (1) el greco (1) el liszickij (1) emberi viselkedés (1) emlékezet (2) entropia (1) Eötvös Péter (1) eper reggelire (1) erdély (2) Erdély (3) erdélyi (2) erdélyi magyar regény (1) Érdi Péter (1) erdős virág (1) erlend loe (1) esszé (19) esterházy (2) esterházy péter (2) esti (1) észlelés (3) etnikum (1) etnofon (1) európa (1) Európa (3) európa kiadó (2) evolúció (6) evolúciós (2) evolúciós pszichológia (3) ezoteria (2) fajbiológia (1) falcsik mari (1) faljáró (1) fantasy (2) fantasztikus (5) farkas béla (1) Farkas Zsolt (1) fasizmus (1) fassbinder (1) fehér márta (1) fejős éva (1) Fejtől s lábtól (1) fekete lyuk (1) fékevesztett evolúció (2) fenegyerek (1) fenyő d. györgy (1) festészet (3) festménytalányok (1) feyerabend (1) Feyman (1) film (2) Film (1) filozófia (16) finn (1) firenze (1) fizika (5) Flaubert (1) foci (2) fodor ákos (2) Fodor Géza (1) folklór (1) Forrás (1) fotóesztétika (1) fotókiállítás (1) fotóművészet (2) foucault (2) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) francia (8) francia regény (4) frankenstein (1) franny és zooey (1) Frei Tamás (1) Freud (3) freud (2) furtwängler (1) Füst Milán (1) Gaarder (1) gadamer (1) Gagarin (1) Gao Xiangjian (1) garaczi lászló (1) garbarek (1) generation p (1) genetika (1) geoffrey miller (1) geoffry miller (1) georges simenon (1) Georges Simenon (1) george foreman (1) Gerlóczy Márton (1) Gerő-Romsics vita (1) Gerő András (1) gertrude (1) gertrude stein (1) géza (1) giccs (1) glam-rock (1) glenn gould (1) goebbels (1) goethe (1) goldbach sejtés (1) Gorgo (1) görög regény (1) goropius becanus (1) Gosztonyi Katalin (1) goya (1) gőzgép (1) Grace Davie (1) gravitáció (1) grecsó krisztián (1) Grencsó (1) grendel lajos (1) grespik lászló (1) grigirij perelman (1) Gundel Takács Gábor (1) guttmann andrás (1) gyáni gábor (1) győrffy ákos (1) györgy péter (2) György Péter (2) gyuris tamás (1) hacker (1) hafner zoltán (1) hagyomány (1) hajléktalanok (3) hajnóczy péter (3) Hajnóczy Péter (3) hamu és ecet (1) hamvas béla (6) Hamvas Béla (2) hanák andrás (1) hankiss elemér (2) Hannah Arendt (1) happening (1) hari (2) Harry Potter (1) haruki (1) haszid (1) hatályon kívül helyezve (1) Hawking (1) haydn (1) háy jános (1) hazai attila (1) Heidegger (1) hemann hesse (1) hemingway (3) hempel (1) Hendrix (1) henry rollins (3) Herczeg János (1) hernádi gyula (1) Hernádi Zsolt (1) hévizi ottó (1) hidegdauer (2) hitler (1) Hitler (1) Hofi Géza (1) holden caulfield (2) Holdpalota (1) holdpalota (1) hölgyszonáta (1) holland (2) HOLMI (1) Holocaust (5) holttengeri tekercsek (2) homérosz (1) horizont (1) Horthy (2) horvát (1) horvát regény (2) houellebecq (1) Hrabal (1) Hraskó Péter (1) hülyeség (1) hunter thompson (1) ian hancock (1) idegengyűlölet (1) identitás (1) idő (1) ifjúsági (1) III/III (1) ikarusz (1) imrei andrea (2) ingmar bergman (1) interjúk (1) internet (2) irodalmi bulvár (1) irodalom (5) irodalomkritika (1) irodalomtörténet (2) irodalomtudomány (2) irónia (2) Isaac Stern (1) iskola a határon (1) Ismail Kadare (1) ismeretelmélet (1) ismertető (1) Italo Calvino (1) itt és most (1) iványi gábor (2) j.s.bach (1) Jakob Nielsen (1) jakus ildikó (1) james dean (1) James Ellroy (1) james joyce (1) james watt (1) janis joplin (1) jánossy lajos (1) japán (4) jared diamond (1) Jarmusch (2) jelenits istván (2) jeles andrás (1) Jeszenszky Géza (1) jethro tull (1) jimi hendrix (1) jim morrison (2) john cage (1) john gay (1) john gribbin (1) john lennon (2) John Lurie (2) Jon Fosse (1) Joós Katalin (1) joyce (1) józsef attila (3) József Attila (1) jó könyv (1) julio cortazar (3) kabbala (1) kádárizmus (1) kádár jános (2) kádas mária (1) Kafka (1) kafka (1) kalasszikus irodalom (1) Kálmán C. György (1) kálmán c. györgy (1) Kálnoky (1) kalóz (1) kamarás istván (1) kamill kopke (1) Kampis György (1) kanadai (1) Kandel Sámuel (1) Kaposvár (1) karácsony benő (1) Karashan (1) karc (10) Karl Jaspers (1) Karl Popper (1) karnevál (1) katolikus (1) kavafisz (1) kazár szótár (1) kedvenc (1) Keleti díván (1) kemenesi zsuzsanna (1) kemény istván (2) Kenéz Ferenc (2) kenéz ferenc (1) ken kesey (1) képfilozófiák (1) Kerékgyártó István (1) keresztény (1) kerry4ever (1) kertész (3) kertész imre (2) keszeg anna (1) keszei józsef (1) kínai regény (1) king crimson (2) kipling (1) király lászló (1) kirekesztés (1) kiskegyed (1) kisregény (6) kiss ferenc (1) kiss lászló (1) kis jános (1) Klaniczay (1) klasszikus (6) klasszikus zene (1) klaus nomi (1) Koen Wessing (1) koestler (1) Kolozsvár (2) kolozsvár (1) Kolozsvár-oratórium (2) költészet (2) Kondor Béla (1) kondor béla (1) Konkoly-Thege Miklós (1) konnekcionizmus (1) konrád györgy (1) Konrád György (2) könyv (3) konzervatív (1) köpenicki kapitány (1) Kornis Mihály (1) Kőrösi Zoltán (2) kortárs (32) kortárs irodalom (12) kortárs magyar (23) kortars magyar felvidek hataron tuli szepirodalom recenzio (1) kortárs magyar klasszikus (3) kortárs magyar regény (14) kortárs zene (1) Kostler (1) kosztolányi (1) kovács andrás bálint (1) Kovács András Bálint (1) kovács ibolya (1) kovács teréz (1) közgazdaságtan (1) közhelyek (1) kozmológia (1) Kołakowski (1) Krasznahorkai (1) krasznahorkai lászló (8) Krasznahorkai László (3) krimi (25) kritika (5) kronopiok es famak tortenete (1) kroó györgy (1) Krusovszky Dénes (1) Kublaj kán (2) kuhn (1) kultúra (1) kulturantropológia (2) kultúrantropológia (1) kultúrpolitika (1) kultúrtörténet (1) kundera (1) Kundera (1) kuplé (1) kurgáni napló (1) kurtág györgy (1) Kurtág György (1) kurtz ezredes (1) kurt gödel (1) kutyaügyi előadó (1) kvantumfizika (1) Lacan (1) ladányi jános (1) láng orsolya (1) Láthatatlan városok (1) láthatatlan városok (1) Latin-Amerika (1) Látó (2) látó (1) Lawrence Block (1) leibowitz (1) lektűr (9) lem (1) lengyel regény (1) lenin (2) leonardo (1) Leopardi (1) Lewis Payne (1) le clézio (1) lharmattan kiadó (1) liar (1) liberális (1) liberalizmus (1) linn ullmann (1) litvai nelli (1) liv ullmann (1) lonesco (1) losonczy géza (1) lovas ildikó (1) lucy lippard (1) Ludassy Mária (1) Lukács György (1) luther (1) Lyotard (1) maár judit (1) Machiavelli (1) macska (1) macskakaja (1) mágikus realizmus (1) magyar (43) magyarország (1) magyarország alaptörvénye (1) magyarország felfedezése (1) magyarósi éva (1) magyar hivatástudat (1) magyar irodalom (4) magyar krimi (1) magyar nemzettudat (1) magyar novellák (2) magyar regény (3) Mahavishnu (1) Maigret (9) maigret (1) Majtényi László (1) maláj (1) Malevics (1) Malina János (1) Mallarmé (1) malraux (2) mao (1) Marcell Duchamp (1) marcel aymé (1) marcovaldo (1) Marco Polo (2) marketing (1) Márkus György (1) marlon brando (1) Martin Amis (1) martin amis (1) Martin Buber (1) Márton László (1) marton lászló távolodó (1) Marvin Pontiac (1) Marx (1) matematika (2) máté tóth andrás (2) Matisse (1) Matt Ridley (1) maurice lee (1) Medusa (1) meghalt a főítész (1) Megjött Ézsiás (1) melankólia (1) méltatások (1) memoár (2) ménes attila (2) menyhárt jenő (1) Menzel (1) Mérő László (1) mérő lászló (1) mese (1) meseregény (1) Mészöly Miklós (1) metagalaktika (1) Mexikó (1) micsinay (2) mikael niemi (1) mikes tamás (1) miklósi ádám (2) Mileta Prodanovic (1) mindig régen van (1) mocsok (1) modern (1) moldova györgy (1) molnár ferenc (1) moly (1) moly.hu (3) monty cantsin (2) morel találmánya (1) Móricz Zsigmond (1) Mosonyi Aliz (1) Mozart (1) Mózes (1) mr. spencer (1) muhammad ali (1) multiverzum (1) Mum (1) murakami (1) mussolini (1) Műút (1) művészetfilozófia (3) művészettörténet (4) nádas péter (2) Nádas Péter (4) nagyamám (1) nagyanyám (1) nagy bandó (1) nagy gábor dániel (1) nagy gergely (1) nagy imre (1) Nagy Koppány Zsolt (1) nagy sándor (1) nagy sz. péter (1) nánay bence (1) napló (2) napster (1) Neil Gaiman (1) Nemes Nagy Ágnes (1) nemes z márió (1) német (2) német regény (1) nemo kapitány (1) népi mozgalom (1) népzene (1) Nesbø (2) new wave (1) new york trilógia (1) nick cave (1) nietzsche (2) Nietzsche (3) nixon (1) nobel díj (2) noire (1) női lektűr (1) nooteboom (3) norman mailer (1) norvég (1) novák péter (1) novella (3) novellák (9) nulla (1) Nyáry Krisztián (1) nyelvfilozófia (1) Nyolcak (1) Nyugat (1) ő. kovács józsef (1) obszervátorok (1) ógyallai csillagvizsgáló (1) oktatás (2) olasz (3) olasz sándor (1) olvasásszociológia (1) olvasónapló (1) önéletrajz (2) opera (1) orál history (1) örkény istván (1) orosz (2) orosz regény (2) osztrák (2) ottlik (1) Ottlik Géza (1) ottlik géza (1) ottlik veduta (1) öt irás az erkölcsrö (1) p. j. stradlater (1) Papp István (1) parallax (1) paraszt (1) para kovács (1) párhuzamos történetek (1) párhuzamos világok (3) paródia (1) pasolini (1) patmosz (1) pauline melville (1) Paul Auster (4) paul auster (2) paul klee (2) pavić (1) Peacocke (1) pelevin (2) pénz (1) Pernye András (1) Perseus (1) peter hammill (1) petrik iván (1) Petri György (2) philip roth (1) picasso (2) pilinszky jános (2) PIM (1) pina (1) piszkos fred (1) piszkos harry (1) platon (3) pléh csaba (5) podmaniczky szilárd (1) poincaré sejtés (1) poirot (1) politika (9) politikai filozófia (1) politológia (1) popper (1) popper péter (1) popzene vittulából (1) porno (1) portugál (1) Poszler György (1) posztmodern (21) posztmodern regény (3) probléma (1) Professzorok Batthyány Köre (1) Prónay Csaba (1) propaganda (1) proust (1) provincializmus (1) próza (1) Prufrock (1) pszichoanalízis (1) pszichológia (10) puskás ferenc (1) putyin (2) Pynnchon (1) Queneau (1) quine (1) Radics Viktória (1) radnóti sándor (3) rados ferenc (1) raimundus lullus (1) rainer m. jános (2) rainer maria rilke (1) Rakétaember (1) rasszizmus (2) Ravel (1) ready-made (1) recenzio (1) recenzió (36) regény (39) régészet (1) Reggel és este (1) reichenbach (1) reinkarnáció (1) rejtő (1) remekmű (1) Réz András (1) richard brautigan (1) richard rorty (1) Richter (1) Ridley (1) ridley scott (1) riemen (1) rilke (1) Rimbaud (1) Robbe-Grillet (1) Roberto Bolaño (1) robert de niro (2) Robert De Niro (1) roccamatio (1) rockandroll (5) rockzene (1) rodcsenko (1) roger waters (1) roma (3) romani (2) Romano Rácz Sándor (1) román józsef (1) Romsics Ignác (1) rónay lászló (1) Rorty (2) rossz könyvek (1) rossz regény (1) rubin szilárd (2) rudolf arnheim (1) Rushdie (1) safranski (3) sakk (1) salinger (3) sally hayes (1) samuel borkopf (1) Sándor Klára (1) sántaiskola (2) sántha józsef (2) sanzon (1) san francisco (1) saramago (1) sárközi györgy (1) sárközi márta (1) sartre (2) Sáry László (2) Sátáni versek (1) Sátántangó (1) schiff andrás (1) Schöberg (1) schönberg (1) schubert (1) sci-fi (3) Searle (1) sebald (1) Sebald (4) sebestyén mihály (1) seiobo (1) Semjén Zsolt (1) Shakespeare (2) sherlock holmes (1) sign (1) silence (1) Simenon (5) Simon Albert (1) simon albert (1) sitting targets (1) skandináv (3) skandináv krimi (1) solti györgy (1) Solt Ottilia (1) somoza (1) Sonntag (1) Soros György (1) sorstalanság (1) spanyol (1) spanyol regény (3) Spengler (1) spinoza (1) spiró györgy (1) stalker (1) Stendhal (1) stephenie meyer (1) stephen jay gould (1) stephen king (1) steven seagal (1) steve yates (1) Susan Sontag (1) Svájc (1) svéd (1) Symposion (1) szabadesés rádió (1) szabadkőművesség (1) szabadság (1) Szabó Lajos (1) Szabó Miklós (1) szabó t. anna (1) szcientológia (1) széchenyi ágnes (1) szécsi noémi (1) szegénység (1) szegő jános (3) szegregáció (1) szégyen (1) székely jános (1) szekularizáció (1) szelényi iván (1) személyes (1) szentháromság (1) szent ágoston (1) Szent Ágoston (1) szépirodalom (6) szepirodalom (1) Szépművészeti Múzeum (1) szép ernő (1) Szerbhorváth György (1) szerb regény (2) Szerdahelyi Zoltán (2) szerzői jog (1) szigetek és szemhatárok (1) szilágyi domokos (1) szilasi lászló (1) színház (1) sznob (1) szociálantropológia (1) szociális idegtudomány (1) szociálpszichológia (1) szociográfia (5) szociológia (10) szokratész (1) szókratész (1) Szókratész (1) szőnyei tamás (1) Szőnyei Tamás (1) szórakoztató (1) szótárregény (1) Sztálin (1) sztrugackij (1) szvjatoszlav richter (1) Szvjatoszláv Richter (1) Takács Ferenc (1) talamon alfonz (1) talyigás (1) Tandori (2) tanulmány (1) tarantino (1) tárca (1) tarkovszkij (2) Tarnatino (1) tarr béla (1) társadalomtudomány (1) tar sándor (3) Tar Sándor (1) Tatár György (1) telep (1) temesi ferenc (1) teológia (1) teréz anya (1) tesla (1) teslár ákos (1) The Blind Man (1) thomas mann (1) Thomas Mann (1) thuküdidész (1) tibet (1) tillmann j. a. (2) Tillman J. A. (1) Tinguly (1) tintoretto (1) Tipotex (1) tiziano (1) tizparancsolat (1) Tolnai Ottó (2) tömjén zsolt (1) Tompa Andrea (1) tompa andrea (2) tom wolfe (1) Tordai Zádor (2) torgyán józsef (1) történelem (20) toscanini (1) tóth eszter zsófia (1) tóth krisztina (1) Tourette (1) Trabant (1) Trianon (1) trianon (1) triceps (1) tudomány (14) tudományfilozófia (5) tudományos ismeretterjesztés (4) tudósítás (1) tükör (1) Tülkös Terézia (1) turczi istván (1) tüske lászló (1) twilight (1) typotex (11) Typotex (7) ügynök (1) ügynökregény (2) Újhold (1) ullysses (2) ulysses (1) Umberto Eco (1) umberto eco (5) unalmas (1) Ungváry Krisztián (1) Univerzum (1) uszítás (1) vadászat (1) Vad nyomozók (1) Vajdaság (3) vajda júlia (1) Vajda Mihály (1) valakinek az önarcképe (1) vallás (2) vallásszociológia (2) valuska (1) vámos miklós (1) vanek úr (1) van gogh (2) Varázsfuvola (1) vargarockzsolt (4) vargyas gábor (1) varsó (1) vass virág (1) vecsei miklós (1) velázquez (2) Velence (1) velencei bizottság (1) véletlen (2) verbunk (1) verebes istván (1) Veres Bálint (1) vermes géza (1) Verőce (1) vers (11) vészi margit (1) vida gábor (1) Vigh Mihály (1) világirodalom (1) Világoskamra (1) vita (1) Vizeli (1) vizuális antropológia (1) vulévu (1) wagner (1) walter m. miller (1) wass albert (1) watson (1) web (1) wenders (1) weöres sándor (1) Widmer (1) Wilheim András (1) Wim Wenders (1) winkler nóra (1) witkin (1) Wittgenstein (3) Wolf Haas (2) Woodstock (1) woody allen (1) yann martel (1) Zabhegyező (2) zaire (1) zalán tibor (1) Závada (1) zelk zoltán (1) zene (5) Zi-zi Labor (1) zsidó (1) zsidó misztika (1) Címkefelhő

Ladányi János – Szelényi Iván: A kirekesztettség változó formái

2011.06.30. 17:14 vargarockzsolt



Ha az amerikai-magyar Charles Simonyi valódi tér- és időutazó lenne, nem csak egy unatkozó milliárdos, akkor alighanem a magyar Cserehátra, közelebbről annak egyik zsákfalujába, a festői – bár erdeitől túlélési, illegális fakivágással ritkított – dombok aljában meghúzódó Csenyétére navigál. Ez nem került volna neki az űrutazás ezredrészébe sem, arról nem is beszélve, hogy a harmincmillió dollár tizedéből – legalább is pár hónapra – csodát tudott volna tenni ezen a gonosz boszorkák elvarázsolta tájon. Izgalmas lett volna ez, mint a földkörüli orosz rulett, hisz az elmúlt húsz évben a Csenyéte megmentésére tett kísérletek rendre kudarcot vallottak. (Tódor János)

És mi miért nem olvasunk erről könyveket? Mert szociológia unalmas, a cigányokat meg utáljuk, mert lusták, koszosak és bűnözők. A könyv szerzőiről is meg van a véleményünk. Az egyik – a Ladányi – ránézésre látszik, hogy cigány, ezért biztos buta és elfogult. A másik, a Szelényi, olyan értelmiségi feje van a könyvben közölt fényképen: öltönyös és szemüveges. A műveltebbek esetleg tudhatják, a Kádár-rendszerben írt valami könyvet a zsidó SZDSZ-vezér Konrád Györggyel, ami miatt külföldre kellett mennie, és ezért biztos azt hiszi, hogy ő egy fenenagy áldozata volt a kommunizmusnak.

Ladányi a Budapesti Közgazdasági Egyetem tanára és 30 éve jelennek meg szociológiai munkái, melyekben elsősorban a cigányok élethelyzetét vizsgálja.
Szelényi a Magyar és az Amerikai Tudományos Akadémia tagja, a Yale egyetem tanára, 1978-tól jelennek meg szociológiai munkái, politikai pártnak nem volt soha sem tagja, az SZDSZ-ről mindig távolságtartóan nyilatkozott.

Na nézzük ezt a balliberális, SZDSZ-es, értelmiségi, széplelkű, életidegen, a magyar nemzetet elfogultan felelősségre vonó, kirekesztéssel vádoló, a cigányokat indokolatlanul felmentő, ajnározó munkát!
Hoppá! Munkát? A szerzők dolgoztak a témán? Az értékelés olvasóinak csak előítéletei vannak? No, ez nem baj. Általában ez a helyzet. Mielőtt elolvasnánk valamit, még nem ismerjük, de valami véleményünk többnyire már van a témáról. Az előítéletek hasznosak, a nélkül nem élhetünk a világban.

Szóval a szerzők 12 éven keresztül vizsgáltak egy kis cigánylakosságú falut. Megnézték a történelmét 1850-ig visszamenőleg. Levéltári kutatások és interjúk Magyarországon és Szlovákiában. Kik laktak a faluban, milyen nemzetiségűek, milyen vagyoni helyzetűek, milyen vallásúak. A kiinduló állapotban 80% magyar paraszt, kereskedő, iparos és napszámos, 10% zsidó kereskedő és napszámos, és 10% cigány iparos és napszámos. Ez változott 2000-re 100% cigány munkanélkülivé.

Mit ér az olyan vizsgálat, amikor csak kérdezősködünk? Semmit. Ha engem megkérdez valaki, akkor kapásból elmondom, mit mond egy cigány, miért nem dolgozik. Azt mondja: nem dolgozik, mert nincs munka, mert rasszisták a magyarok. Közben nem is akar dolgozni, mert lusta, és alkoholista.

Ladányi és Szelényi létrehozott egy alapítványt, és ez az alapítvány tíz éven keresztül különböző vállalkozásokat indított be egy kis faluban, Csenyétén, hogy legyen munkája a cigányoknak. Hét különböző több évig tartó projekt volt, és mind megbukott. A könyvből megtudható az is, hogy miért. (A szerzők szerint főleg azért mert: 1. a cigányok nem bíznak meg egymásban, és az idegenekben sem. 2. nincs munkakultúrájuk. 3. nincs szaktudásuk. 4. a jobb képességű, kiemelkedni képes emberek rögtön elmenekülnek közülük. 5. szélsőséges egyenlősdi – nem tudják elfogadni, hogy aki többet dolgozik, az többet keressen. 6. beszűkült időhorizont – csak máról holnapra élnek, nem tudnak hónapokra, évekre előre tervezni: pl. megeszik a vetőmagot, mert éhesek, ahelyett, hogy elvetnék, stb. 7. akik kapcsolatba kerülnek velük, azok sem szentek, többnyire ki akarják használni a cigányokat, vagy ha nem, akkor maguk is jellemükben gyenge, segítségre szoruló emberek. 8. a gazdasági környezet sem kedvező – nincs kereslet a termékeikre, erős a verseny a piacon stb. 9. a szerzők teljesen meglepő módon találkoztak előítéletességgel is, amikor cigányt tényleg azért nem foglalkoztatnak, mert cigány.

Egy kis falu vizsgálatából milyen nagy, általános tanulságot lehet levonni? Semmit. Erre a szerzők is gondoltak, és párhuzamos vizsgálatok adatait is felhasználták a könyv megírása során. Romániában és Bulgáriában élnek jelentős számban cigányok, az ő helyzetüket is vizsgálták és összehasonlították a magyar adatokkal.

Érdekes ez egyáltalán? A Kádár-rendszerben is meg lehetett oldani a cigánybűnözést, csak több rendőr kellett hozzá. Majd a Fidesz megoldja. Vagy a Jobbik visszaállítja a csendőrséget és kész, mint Horthy idején. Mit kell ezen problémázni? A Kádár-rendszer tényleg megoldotta, csak kellett hozzá egy komcsi diktatúra. Aki nem dolgozott, azt elvitték közveszélyes munkakerülés miatt. Horthy csendőrei is jó megoldásnak tűnnek, az is egy jó világ volt, és nagyon eredményes, hatékony. Sikerült halottá tenni sok százezer magyart, és még Trianont is véglegesítették. Akik szerint ez a megoldás útja, azok országvesztő politikát folytatnak, a mellett embertelenek is.

A könyv szerzői milyen megoldást javasolnak? Semmilyet. Ők melóztak, elméleti és gyakorlati munkát végeztek egy évtizeden át, és segítettek, de eredményre nem jutottak. Illetve az eredmény ez a könyv. Aki elolvassa, az gondolkodni fog a kérdésről, a cigányok sorsáról, és ezt több információ alapján fogja megtenni. A cigányok sorsa elválaszthatatlan a magyar nemzet sorsától, és akit érdekel a politika, annak ezzel a kérdéssel foglalkoznia kell. Akit meg nem érdekel, akinek nincsenek alapos információi, tárgyi és elméleti tudása, az igyekezzen óvatosan nyilatkozni a témáról, és nem kinyilatkoztatni a bölcsességeit, mint egyedüli megoldásokat. És főleg legyen több tisztelettel azok iránt, akik helyette, helyettünk a sokszor „piszkosmunkát és kulimunkát”, a kutatásokat és elemzéseket is elvégzik.
 

Néhány idézet:

Könyvünk legnagyobb részében néhány európai volt szocialista országban gyűjtött adataink tesztelését végezzük. Bemutatjuk a cigány nemzetiség létrejöttének, és a társadalomban elfoglalt helyének alakulását a történelmi változások, és a különböző országok függvényében…
…Miközben a cigányok mindig és minden országban általában szegények voltak, szegénységük mértéke történelmileg és országonként jelentősen különbözött. Ennél is fontosabb, hogy társadalmi kirekesztettségük módja számottevően változott a történelem folyamán, és napjainkban is jelentős országonkénti különbséget mutat.
Történeti esettanulmányunk azt mutatja, hogy abban az észak-magyarországi közösségben, amelyet tanulmányoztunk:
1. a 19. században a cigányok a falu alsó osztályához tartoztak,
2. a 20. század elején és a két világháború közötti években alsó kasztot alkottak,
3. majd az államszocializmus időszakában fokozatosan ismét az alsó osztály helyzetébe kerültek, hogy azután
4. a későszocializmus és a piacgazdaságba való átmenet idején az underclass pozíciójába taszíttassanak.

Szó sincs tehát arról, hogy a romák egységesen underclasst alkotnának. E fogalom csak a gettókba szorult, szegény romák társadalomban elfoglalt helyének leírására alkalmas. Bár az underclass etnikumhoz kötött fogalom, annak nem minden tagja roma. A társadalmi tudatban egybemosódik az etnicitás és a szegénység. Ha valaki szegény, akkor könnyebben feltételezik róla, hogy cigány, és ha sikeres, akkor nem gondolják róla, hogy roma is lehet. Az underclassba szorultakkal „cigányul” bánnak, s ezért nagyon valószínű, hogy az így kezelt emberek előbb-utóbb „cigányként” fog élni és viselkedni.
(Underclass = osztályok alatti réteg)

A kasztként meghatározott csoportoknak általában erős tradicionális kultúrájuk van. E tradíciók fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a hátrányos helyzetbe zárt kasztok sikeresen tudnak a szűkös körülmények között is megélni szegregált világukban. Az alsó kasztok s különösen a pária kasztok egyes tagjai gazdaságilag olykor akár sikeresek is lehetnek. Azonban, mintegy az asszimiláció áraként, az alsó osztály tagjai elveszítik kultúrájuk bizonyos elemeit. Ennek súlyos következményei lehetnek akkor, ha az asszimilációs stratégiák a körülmények megváltozása folytán összeomlanak, és az alsó osztály underclass-szá válik. Az új szegénység ilyenkor kialakuló sajátos kultúrája az elvesztett saját hagyományok helyébe lép, de míg a korábbi kultúra nem csak a szegénységben való navigálást tette lehetővé, hanem bizonyos fokú emberi méltóságot is adott, és esetenként segített a szegénységből való kitörésben is, a „szegénység kultúrája” pusztán a túlélést és a szegénység újratermelődését segíti elő.

1989-ben létrehoztuk a Csenyéte Alapítványt, melynek az volt a feladata, hogy segítse a csenyétei cigányok önszerveződését és gazdasági túlélését. Házfelújítási, munkahely-teremtési stb. programokat kezdeményeztünk. Célunk az volt, hogy megértsük, hogyan látják saját problémájukat a csenyétei romák, s hogy segítsük őket abban, hogy megtalálják problémáikra a saját megoldásaikat. Így például már az első csenyétei látogatásunk során megtudtuk, hogy az emberek sérelmezik, hogy nincs a faluban alsó tagozatos általános iskola, és a gyerekeknek hatéves koruktól a baktakéki iskolába kell buszozniuk. „Kijártuk” a helyi és országos hatóságoknál, hogy Csenyéte kapja vissza az alsó tagozatos iskoláját, s sikerült óvodát is indítani a faluban.

Értelmezésünk szerint a szegénység kultúrája nem a kultúra hiányával egyenlő. A szegények legszegényebbjei is adekvát kulturális válaszokat alakítanak ki életkörülményeikre. Ezek a válaszok azonban nem alkotnak egységes rendszert. Nincsen egységes szegénykultúra – a szegénységnek kultúrái vannak. Ráadásul ezen kultúrák egyike sem tekinthető alapvetően etnikus kultúrának. Az amit Csenyétén találtunk az több, különféle etnikai hátterű szegény ember kultúrája. És homogén cigány kultúra sem létezik. A „cigány társadalom” nagyon sokféle, és a különböző cigány közösségek kultúrái között a különbségek nagyobbak is lehetnek, mint bizonyos cigány csoportok és a többségi társadalom kulturális mintái közötti különbségek.

A 19. század közepét a viszonylag sikeres integráció példájaként említhetjük meg Csenyétén. A helybéli cigány lakosság ugyan ebben az időpontban is a falusi társadalom legalján helyezkedett el (minden cigány család, melyet az 1857-es népszámlálás a községben talált, szegény volt), de helyzetük nem különbözött lényegesen a szegény zsidókétól vagy zsellérekétől. A csenyétei cigányok lakóhelyileg sem különültek el a többségi népességtől. A falu belterületén, többnyire parasztok tulajdonában lévő, bérelt házakban laktak, közvetlen szomszédjaik gyakran nem cigányok voltak. Továbbá, bár a cigányok jó része alkalmi munkából, napszámosként élt, akadtak közöttük bizonyos szakismeretet igénylő, a falu lakossága által megbecsült munkát végző emberek, például kovácsok vagy pásztorok is. Egyik sem volt kizárólag „cigány foglalkozás”, akadtak a kovácsok vagy pásztorok között nem cigány családok is, amelyeknél ez a foglalkozás nemzedékről nemzedékre öröklődött. Az azonos foglalkozású cigány és nem cigány családok között lehetséges volt a vegyes házasság, de az új családot minden esetben cigányként határozta meg a helyi közösség.

A 19. és 20. század fordulójára Csenyétét etnikailag „megtisztították”. Adataink azt jelzik, hogy a 19. század legutolsó éveiben a cigányokat valamilyen módszerrel kiszorították a falu belterületéről, s ettől kezdve vagy hatvan éven keresztül csak telepeken laktak… …A Rigó telep létrehozatalával, úgy tűnik, nagy mérvű cigány bevándorlás indult meg Csenyétére, ezzel szemben mi nyomát vesztettük szinte valamennyi, korábban a faluban élő roma családnak. Valószínű, hogy azok a cigányok, akik már korábban a falu belterületén éltek, nem voltak hajlandó elfogadni életkörülményeiknek azt a drasztikus romlását, mely a falusi parasztházból a cigánytelepi putriba való költözéssel járt volna együtt. Nem elképzelhetetlen, hogy ezeknek a családoknak a zsidókhoz hasonlóan sikerült városokba költözniük.

 Ez az írás a moly.hu-n jelent meg először.

2 komment

Címkék: szociológia cigányság kirekesztés csenyéte ladányi jános szelényi iván

A bejegyzés trackback címe:

https://vargarockzsolt.blog.hu/api/trackback/id/tr723027821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Tengerszem12 2011.07.03. 19:37:06

Felvettem a listámra.
Nagyon jó a blogod. Gratulálok! :-)