vargarockzsolt

Raktár. Egy gátőr szerszámai és egy levéltári segédfogalmazó iratai.

Friss topikok

Címkék

56 os intézet (1) 62/kirakós játék (1) a. e. bizottság (1) Aaron Blumm (1) ÁBTL (1) acid test (1) adorno (1) Adorno (1) ady endre (2) agatha christie (1) Akció van! (1) Akira Kurosawa (1) Aki szegény (1) akutagava (1) alain badiou (1) alan lightman (1) alan turing (1) alaptörvény (1) alaszka (1) Alfred Steiglitz (1) Alfred Stieglitz (1) alkotmány (1) állambiztonság (1) állambiztonsági levéltár (2) Almási Miklós (1) alternatív iskolák (1) alternatív vallás (1) amerikai (3) amerikai krimi (2) amerikai novellák (1) amerikai psycho (1) amerikai regény (13) andrás lászló (1) andrás sándor (1) andrej rubljov (2) André Kertész (2) andy clark (1) andy warhol (1) angol (1) angol regény (8) angst (1) anna margit (1) antiszemitizmus (3) antoine rocquentin (1) antropológia (1) Apám helyett (1) apokalipszis (1) apokaliptika (1) Apolló (1) arasse (1) argentin (2) arnheim (1) Arthur C. Danto (1) asperger-szindróma (1) Assmann (2) Asterix (1) ateizmus (1) auden (1) August Sander (1) aukció (1) auschwitz (1) Auschwitz (1) austerlitz (1) ávh (2) az élet tere (1) Az ellenállás melankóliája (1) az első száz (1) A bankár (1) A csemegepultos naplója (1) a csend (1) A halál kilovagolt Perzsiából (1) a hóhér háza (1) a holtsáv (1) A kék szifon (1) a nő (1) a párválasztó agy (1) a pszichológia örök témái (1) a század (1) a szellem nemessége (1) a természet és a lélek (1) a tér költészete (1) A történetárus (1) Babij Jar (1) babits mihály (1) bach (1) bagabo (1) Bajor Andor (1) Balassa Péter (1) balassa péter (1) Balaton (1) balázs béla (1) Bálint Eszter (2) Balkán (2) Balogh Attila (1) Balzac (1) bán andrás (1) bán zoltán andrás (2) Bán Zsófia (2) Barcelona (1) bárdos deák ági (1) Bari Károly (1) Barnás Ferenc (1) barnes (1) Barthes (1) barthes (1) bartók (2) bazsányi sándor (1) beatles (1) beaver (1) beethoven (1) békés pál (2) Bencsik Orsolya (2) benedek anna (1) bényei tamás (1) Bényei Tamás (1) benyhe jános (2) beregi tamás (2) bereményi géza (1) bernstein (1) bestiárium (1) bestseller (1) besúgók (1) beszámoló (1) beszélgetések (1) beszervezés (1) bibliofita (1) bibó istván (2) bill gates (1) bimini (1) bírálatok (1) bloor (1) blues (1) bob dylan (1) bodó balázs (1) bódy gábor (3) bogdán józsef (1) bogdán lászló (1) bognár szabolcs (1) bögre zsuzsanna (1) bohócok (1) bokszmeccs (1) Bolaño (4) Bolano (2) bondarcsuk (1) Borbély Szilárd (1) Borges (3) boros jános (1) Bosznia (1) Bovaryné (1) boyd (1) brecht (1) Brenner (1) Bretter György (1) bret easton ellis (1) bruegel (1) brueghel (1) Bruno Monsaingeon (1) Bryson (1) Bukovac (1) bulgakov (2) bulvár (1) bunuel (1) bűnügyi regény (1) Cage (1) calvino (3) Calvino (3) camus (1) Caravaggio (1) carnap (1) cavalli sforza (1) ceausescu (1) celeb (1) Cellini (1) cenzúra (1) cervantes (2) cesares (1) Chandler (1) Chile (1) Chuck Norris (1) cigány (3) cigányok (1) cigányság (2) civilizáció (1) coetzee (1) coppola (1) cortázar (1) cortazar (1) Cortázar (1) cossa (1) Cruyff (1) Csaba Ferenc (1) Csákány István (1) családregény (2) csányi sándor (2) csányi vilmos (4) csáth géza (1) cseh tamás (1) csenus imre (1) csenyéte (1) csép attila (1) cserna szabó andrás (1) csillagászat (1) csillagtúra (1) csirkejáték (1) Csontdaráló (1) csontváry (1) czesław miłosz (1) dali (1) daniel denett (1) Daniel Kehlmann (1) dankó utca (1) dante (1) darwin (1) David Smile (1) dawkins (1) del (1) demény péter (1) demetrovics zsolt (1) demján sándor (3) Dennis Lehane (1) dés mihály (1) detektívtörténet (2) diana hercegnő (1) dilettáns (1) divat (1) Doktor Faustus (1) dolittle (1) don king (1) Don Quijote (1) dragomán györgy (1) drakula (1) Dresch (1) Duchamp (2) dzsessz (1) edison (1) Edmund Husserl (1) Ed McBain (1) ed mcbain (1) egyed péter (1) egyetleneim (1) Egyházfórum (1) Egyiptom (1) egy ember (1) egy medvekutató feljegyzései (2) egy mondat azok közül (1) Einstein (1) einstein (1) ejnye (1) elbeszélés (1) elbeszélések (3) életrajz (5) élet és irodalom (1) eleven irodalom (1) eliot (1) Eliot (1) ellenkultúra (1) Ellis (1) előadóest (1) el greco (1) el liszickij (1) emberi viselkedés (1) emlékek (1) emlékezet (2) entropia (1) Eötvös Péter (1) eper reggelire (1) erdély (2) Erdély (3) erdélyi (2) erdélyi magyar regény (1) Érdi Péter (1) erdős virág (1) erlend loe (1) esszé (19) esterházy (2) esterházy péter (2) esti (1) észlelés (3) etnikum (1) etnofon (1) európa (1) Európa (3) európa kiadó (2) evolúció (6) evolúciós (2) evolúciós pszichológia (3) ezoteria (2) fajbiológia (1) falcsik mari (1) faljáró (1) Faludy György (1) fantasy (2) fantasztikus (5) farkas béla (1) Farkas Zsolt (1) fasizmus (1) fassbinder (1) fehér márta (1) fejős éva (1) Fejtől s lábtól (1) fekete lyuk (1) fékevesztett evolúció (2) fenegyerek (1) fenyő d. györgy (1) festészet (3) festménytalányok (1) feyerabend (1) Feyman (1) Film (1) film (2) filozófia (16) finn (1) firenze (1) fiúregény (1) fizika (5) Flaubert (1) foci (2) fodor ákos (2) Fodor Géza (1) folklór (1) Forrás (1) fotóesztétika (1) fotókiállítás (1) fotóművészet (2) Foucault (1) foucault (2) Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (1) francia (8) francia regény (4) frankenstein (1) franny és zooey (1) Frei Tamás (1) Freud (3) freud (2) furtwängler (1) Füst Milán (1) Gaarder (1) gadamer (1) Gagarin (1) Gao Xiangjian (1) garaczi lászló (1) garbarek (1) generation p (1) genetika (1) geoffrey miller (1) geoffry miller (1) georges simenon (1) Georges Simenon (1) george foreman (1) Gerlóczy Márton (1) Gerő-Romsics vita (1) Gerő András (1) gertrude (1) gertrude stein (1) géza (1) giccs (1) glam-rock (1) glenn gould (1) goebbels (1) goethe (1) goldbach sejtés (1) Gorgo (1) görög regény (1) goropius becanus (1) Gosztonyi Katalin (1) goya (1) gőzgép (1) Grace Davie (1) gravitáció (1) grecsó krisztián (1) Grencsó (1) grendel lajos (1) grespik lászló (1) grigirij perelman (1) Gundel Takács Gábor (1) guttmann andrás (1) gyáni gábor (1) győrffy ákos (1) György Péter (2) györgy péter (2) gyuris tamás (1) hacker (1) hafner zoltán (1) hagyomány (1) hajléktalanok (3) Hajnóczy Péter (3) hajnóczy péter (3) hamu és ecet (1) Hamvas Béla (3) hamvas béla (6) hanák andrás (1) hankiss elemér (2) Hannah Arendt (1) happening (1) hari (2) Harry Potter (1) haruki (1) haszid (1) hatályon kívül helyezve (1) Hawking (1) haydn (1) háy jános (1) hazai attila (1) Heidegger (1) hemann hesse (1) hemingway (3) hempel (1) Hendrix (1) henry rollins (3) Herczeg János (1) hernádi gyula (1) Hernádi Zsolt (1) hévizi ottó (1) hidegdauer (2) hitler (1) Hitler (1) Hofi Géza (1) holden caulfield (2) holdpalota (1) Holdpalota (1) hölgyszonáta (1) holland (2) HOLMI (1) Holocaust (5) holttengeri tekercsek (2) homérosz (1) horizont (1) Horthy (2) horvát (1) horvát regény (2) houellebecq (1) Hrabal (2) Hraskó Péter (1) hülyeség (1) hunter thompson (1) ian hancock (1) idegengyűlölet (1) identitás (1) idő (1) ifjúsági (1) III/III (1) ikarusz (1) imádom (2) imrei andrea (2) ingmar bergman (1) interjúk (1) internet (2) irodalmi bulvár (1) irodalom (5) irodalomkritika (1) irodalomtörténet (2) irodalomtudomány (2) irónia (2) Isaac Stern (1) iskola a határon (1) Ismail Kadare (1) ismeretelmélet (1) ismertető (1) Italo Calvino (1) itt és most (1) iványi gábor (2) j.s.bach (1) Jakob Nielsen (1) jakus ildikó (1) james dean (1) James Ellroy (1) james joyce (1) james watt (1) janis joplin (1) jánossy lajos (1) japán (4) jared diamond (1) Jarmusch (2) jelenits istván (2) jeles andrás (1) Jeszenszky Géza (1) jethro tull (1) jimi hendrix (1) jim morrison (2) john cage (1) john gay (1) john gribbin (1) john lennon (2) John Lurie (2) Jon Fosse (1) Joós Katalin (1) joyce (1) józsef attila (3) József Attila (1) jó könyv (1) julio cortazar (3) kabbala (1) kádárizmus (1) kádár jános (2) kádas mária (1) kafka (1) Kafka (1) kalandregény (1) kalasszikus irodalom (1) Kálmán C. György (1) kálmán c. györgy (1) Kálnoky (1) kalóz (1) kamarás istván (1) kamill kopke (1) Kampis György (1) kanadai (1) Kandel Sámuel (1) Kaposvár (1) karácsony benő (1) Karashan (1) karc (10) Karl Jaspers (1) Karl Popper (1) karnevál (1) katolikus (1) kavafisz (1) kazár szótár (1) kedvenc (1) Keleti díván (1) kemenesi zsuzsanna (1) kemény istván (2) kenéz ferenc (1) Kenéz Ferenc (2) ken kesey (1) képfilozófiák (1) Kerékgyártó István (1) keresztény (1) kerry4ever (1) kertész (3) kertész imre (2) keszeg anna (1) keszei józsef (1) kínai regény (1) king crimson (2) kipling (1) király lászló (1) kirekesztés (1) kiskegyed (1) kisregény (6) kiss ferenc (1) kiss lászló (1) kis jános (1) Klaniczay (1) klasszikus (11) klasszikus magyar regény (1) klasszikus zene (1) klaus nomi (1) Koch Hugó (1) Koen Wessing (1) koestler (1) Kolozsvár (2) kolozsvár (1) Kolozsvár-oratórium (2) költészet (2) kondor béla (1) Kondor Béla (1) Konkoly-Thege Miklós (1) konnekcionizmus (1) Konrád György (2) konrád györgy (1) könyv (3) konzervatív (1) köpenicki kapitány (1) Kornis Mihály (1) Kőrösi Zoltán (2) kortárs (33) kortárs irodalom (12) kortárs magyar (25) kortars magyar felvidek hataron tuli szepirodalom recenzio (1) kortárs magyar klasszikus (3) kortárs magyar regény (14) kortárs zene (1) Kostler (1) kosztolányi (1) Kovács András Bálint (1) kovács andrás bálint (1) kovács ibolya (1) kovács teréz (1) közgazdaságtan (1) közhelyek (1) kozmológia (1) Kołakowski (1) Krasznahorkai (1) krasznahorkai lászló (8) Krasznahorkai László (3) krimi (26) kritika (5) kronopiok es famak tortenete (1) kroó györgy (1) Krusovszky Dénes (1) Kublaj kán (2) kuhn (1) kultúra (1) kulturantropológia (2) kultúrantropológia (1) kultúrpolitika (1) kultúrtörténet (1) kundera (1) Kundera (1) kuplé (1) kurgáni napló (1) Kurtág György (1) kurtág györgy (1) kurtz ezredes (1) kurt gödel (1) kutyaügyi előadó (1) kvantumfizika (1) Lacan (1) ladányi jános (1) láng orsolya (1) Láthatatlan városok (1) láthatatlan városok (1) Latin-Amerika (1) látó (1) Látó (2) Lawrence Block (1) leibowitz (1) lektűr (9) lem (1) lengyel regény (1) lenin (2) leonardo (1) Leopardi (1) Lewis Payne (1) le clézio (1) lharmattan kiadó (1) liar (1) liberális (1) liberalizmus (1) linn ullmann (1) litvai nelli (1) liv ullmann (1) lonesco (1) losonczy géza (1) lovas ildikó (1) lucy lippard (1) Ludassy Mária (1) Lukács György (1) luther (1) Lyotard (1) maár judit (1) Machiavelli (1) macska (1) macskakaja (1) mágikus realizmus (1) magyar (43) magyarország (1) magyarország alaptörvénye (1) magyarország felfedezése (1) magyarósi éva (1) magyar hivatástudat (1) magyar irodalom (4) magyar krimi (1) magyar nemzettudat (1) magyar novellák (3) magyar regény (3) Mahavishnu (1) maigret (1) Maigret (9) Majtényi László (1) maláj (1) Malevics (1) Malina János (1) Mallarmé (1) malraux (2) mao (1) Marcell Duchamp (1) marcel aymé (1) marcovaldo (1) Marco Polo (2) marketing (1) Márkus György (1) marlon brando (1) Martin Amis (1) martin amis (1) Martin Buber (1) Márton László (1) marton lászló távolodó (1) Marvin Pontiac (1) Marx (1) matematika (2) máté tóth andrás (2) Matisse (1) Matt Ridley (1) maurice lee (1) Medusa (1) meghalt a főítész (1) Megjött Ézsiás (1) melankólia (1) méltatások (1) memoár (2) ménes attila (2) menyhárt jenő (1) Menzel (1) mérő lászló (1) Mérő László (1) mese (1) meseregény (1) Mészöly Miklós (1) metagalaktika (1) Mexikó (1) micsinay (2) mikael niemi (1) mikes tamás (1) miklósi ádám (2) Mileta Prodanovic (1) mindig régen van (1) mocsok (1) modern (1) moldova györgy (1) molnár ferenc (1) moly (1) moly.hu (3) Montelbano (1) monty cantsin (2) morel találmánya (1) Móricz Zsigmond (1) Mosonyi Aliz (1) Mozart (1) Mózes (1) mr. spencer (1) muhammad ali (1) multiverzum (1) Mum (1) murakami (1) mussolini (1) Műút (1) művészetfilozófia (3) művészettörténet (4) nádas péter (2) Nádas Péter (4) nagyamám (1) nagyanyám (1) nagy bandó (1) nagy gábor dániel (1) nagy gergely (1) nagy imre (1) Nagy Koppány Zsolt (1) nagy sándor (1) nagy sz. péter (1) nánay bence (1) napló (2) napster (1) Neil Gaiman (1) Nemes Nagy Ágnes (1) nemes z márió (1) német (2) német regény (1) nemo kapitány (1) népi mozgalom (1) népzene (1) Nesbø (2) new wave (1) new york trilógia (1) nick cave (1) Nietzsche (3) nietzsche (2) nixon (1) nobel díj (2) noire (1) nőirodalom (1) női lektűr (1) női regény (1) nooteboom (3) norman mailer (1) norvég (1) novák péter (1) novella (3) novellák (9) nulla (1) Nyáry Krisztián (1) nyelvfilozófia (1) Nyolcak (1) Nyugat (1) ő. kovács józsef (1) obszervátorok (1) ógyallai csillagvizsgáló (1) oktatás (2) olasz (4) olasz sándor (1) olvasásszociológia (1) olvasónapló (1) önéletrajz (2) opera (1) orál history (1) örkény istván (1) orosz (2) orosz regény (4) osztrák (2) ottlik (1) ottlik géza (1) Ottlik Géza (1) ottlik veduta (1) öt irás az erkölcsrö (1) p. j. stradlater (1) Papp István (1) parallax (1) paraszt (1) para kovács (1) párhuzamos történetek (1) párhuzamos világok (3) paródia (2) pasolini (1) patmosz (1) pauline melville (1) Paul Auster (4) paul auster (2) paul klee (2) pavić (1) Peacocke (1) pelevin (2) pénz (1) Pernye András (1) Perseus (1) peter hammill (1) petrik iván (1) Petri György (2) philip roth (1) picasso (2) Picasso (1) pilinszky jános (2) PIM (1) pina (1) piszkos fred (1) piszkos harry (1) platon (3) pléh csaba (5) podmaniczky szilárd (1) poincaré sejtés (1) poirot (1) politika (9) politikai filozófia (1) politológia (1) popper (1) popper péter (1) popzene vittulából (1) porno (1) portugál (1) Poszler György (1) posztmodern (23) posztmodern regény (3) probléma (1) Professzorok Batthyány Köre (1) Prónay Csaba (1) propaganda (1) proust (1) provincializmus (1) próza (1) Prufrock (1) pszichoanalízis (1) pszichológia (10) puskás ferenc (1) putyin (2) Pynnchon (1) Queneau (1) quine (1) Radics Viktória (1) radnóti sándor (3) rados ferenc (1) raimundus lullus (1) rainer m. jános (2) rainer maria rilke (1) Rakétaember (1) Rákosi Mátyás (1) rasszizmus (2) Ravel (1) ready-made (1) recenzió (36) recenzio (1) Recsk (1) regény (39) régészet (1) Reggel és este (1) reichenbach (1) reinkarnáció (1) rejtő (1) Rejtő Jenő (1) remekmű (1) Réz András (1) richard brautigan (1) richard rorty (1) Richter (1) Ridley (1) ridley scott (1) riemen (1) rilke (1) Rimbaud (1) Robbe-Grillet (1) Roberto Bolaño (1) robert de niro (2) Robert De Niro (1) roccamatio (1) rockandroll (5) rockzene (1) rodcsenko (1) roger waters (1) roma (3) romani (2) Romano Rácz Sándor (1) román józsef (1) Romsics Ignác (1) rónay lászló (1) Rorty (2) rossz könyvek (1) rossz regény (1) rubin szilárd (2) rudolf arnheim (1) Rushdie (1) safranski (3) sakk (1) salinger (3) sally hayes (1) samuel borkopf (1) Sándor Klára (1) sántaiskola (2) sántha józsef (2) sanzon (1) san francisco (1) saramago (1) sárközi györgy (1) sárközi márta (1) sartre (2) Sáry László (2) Sátáni versek (1) Sátántangó (1) schiff andrás (1) Schöberg (1) schönberg (1) schubert (1) sci-fi (4) Searle (1) Sebald (4) sebald (1) sebestyén mihály (1) seiobo (1) Semjén Zsolt (1) Shakespeare (3) sherlock holmes (1) sign (1) silence (1) Simenon (5) Simon Albert (1) simon albert (1) sitting targets (1) skandináv (3) skandináv krimi (2) solti györgy (1) Solt Ottilia (1) somoza (1) Sonntag (1) Soros György (1) sorstalanság (1) spanyol (1) spanyol regény (3) Spengler (1) spinoza (1) spiró györgy (1) stalker (2) Stendhal (1) stephenie meyer (1) stephen jay gould (1) stephen king (1) steven seagal (1) steve yates (1) Susan Sontag (1) Svájc (1) svéd (1) Symposion (1) szabadesés rádió (1) szabadkőművesség (1) szabadság (1) Szabó Lajos (1) Szabó Miklós (1) szabó t. anna (1) szcientológia (1) széchenyi ágnes (1) szécsi noémi (1) szegénység (1) szegő jános (3) szegregáció (1) szégyen (1) székely jános (1) szekularizáció (1) szelényi iván (1) személyes (1) szentháromság (1) szent ágoston (1) Szent Ágoston (1) szepirodalom (1) szépirodalom (7) Szépművészeti Múzeum (1) szép ernő (1) Szerbhorváth György (1) szerb regény (2) Szerdahelyi Zoltán (2) szerzői jog (1) szigetek és szemhatárok (1) szilágyi domokos (1) szilasi lászló (1) színház (1) sznob (1) szociálantropológia (1) szociális idegtudomány (1) szociálpszichológia (2) szociográfia (5) szociológia (10) szókratész (1) Szókratész (1) szokratész (1) Szőnyei Tamás (1) szőnyei tamás (1) szórakoztató (1) szótárregény (1) Sztálin (1) sztrugackij (2) Szvjatoszláv Richter (1) szvjatoszlav richter (1) Takács Ferenc (1) talamon alfonz (1) talyigás (1) Tandori (2) tanulmány (1) tarantino (1) tárca (1) tarkovszkij (3) Tarnatino (1) tarr béla (1) társadalomtudomány (1) tar sándor (3) Tar Sándor (1) Tatár György (1) telep (1) temesi ferenc (1) teológia (1) teréz anya (1) tesla (1) teslár ákos (1) The Blind Man (1) Thomas Mann (1) thomas mann (1) thuküdidész (1) tibet (1) tillmann j. a. (2) Tillman J. A. (1) Tinguly (1) tintoretto (1) Tipotex (1) tízből tíz (1) tiziano (1) tizparancsolat (1) Tolnai Ottó (2) tömjén zsolt (1) Tompa Andrea (1) tompa andrea (2) tom wolfe (1) Tordai Zádor (2) torgyán józsef (1) történelem (20) toscanini (1) tóth eszter zsófia (1) Tóth Krisztina (1) tóth krisztina (1) Tourette (1) Trabant (1) trianon (1) Trianon (1) triceps (1) tudomány (14) tudományfilozófia (5) tudományos ismeretterjesztés (4) tudósítás (1) tükör (1) Tülkös Terézia (1) turczi istván (1) Tüskevár (1) tüske lászló (1) twilight (1) typotex (11) Typotex (7) ügynök (1) ügynökregény (2) Újhold (1) Ulickaja (1) ullysses (2) ulysses (1) umberto eco (5) Umberto Eco (1) unalmas (1) Ungváry Krisztián (1) Univerzum (1) uszítás (1) vadászat (1) Vad nyomozók (1) Vajdaság (3) vajda júlia (1) Vajda Mihály (1) valakinek az önarcképe (1) vallás (2) vallásszociológia (2) valuska (1) vámos miklós (1) vanek úr (1) van gogh (2) Varázsfuvola (1) vargarockzsolt (4) vargyas gábor (1) varsó (1) vass virág (1) vecsei miklós (1) velázquez (2) Velence (1) velencei bizottság (1) véletlen (2) verbunk (1) verebes istván (1) Veres Bálint (1) vermes géza (1) Verőce (1) vers (11) vészi margit (1) vida gábor (1) Vigh Mihály (1) világirodalom (1) Világoskamra (1) vita (1) Vizeli (1) vizuális antropológia (1) vulévu (1) wagner (1) walter m. miller (1) wass albert (1) watson (1) web (1) wenders (1) weöres sándor (1) Widmer (1) Wilheim András (1) Wim Wenders (1) winkler nóra (1) witkin (1) Wittgenstein (3) Wolf Haas (2) Woodstock (1) woody allen (1) yann martel (1) Zabhegyező (2) zaire (1) zalán tibor (1) Závada (1) zelk zoltán (1) zene (5) Zi-zi Labor (1) zsidó (1) zsidó misztika (1) Címkefelhő

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák

2012.03.13. 10:21 vargarockzsolt

 

 

 

A kép azt a pillanatot ábrázolja, amikor az ifjú James Watt a teáskannát látva felfedezi a gőzgépet.

 

 

 

 

 

Gyakran halljuk például, hogy James Watt találta fel a gőzgépet, 1796-ban, amire feltehetőleg egy teáskanna csövéből előtörő gőz látványa ihlette. Nagyszerű történet, de valójában Watt akkor kapta az ötletet saját gőzgépéhez, mikor Thomas Newcomen gőzgépének egyik modelljét javítgatta, amelyet Newcomen 57 évvel korábban talált fel, és amelyből több mint százat gyártottak már Angliában Watt javítómunkája előtt. Newcomen gőzgépe viszont annak a gőzgépnek a nyomán épült, amelyet Thomas Savery szabadalmaztatott 1698-ban, ami pedig annak a gőzgépnek a mintájára készült, amelyet a francia Denis Papin tervezett (bár nem épített meg) 1680 körül, aminek viszont megtaláljuk az előfutárait a holland tudós, Christiaan Huygens és mások ötleteiben. Mindezzel nem kívánom tagadni, hogy Watt nagymértékben fejlesztette Newcomen gépét (azáltal, hogy a külön gőzkondenzátort ötvözte a kettős működésű hengerrel), és azt sem, hogy Newcomen sokat javított Savery gépén.

244-245. oldal

 

Tudományos történelem

A tudomány nem objektív, hanem kegyetlen, és az emberi értékek iránt észrevehető gyűlöletet táplál – állította a zseniális gondolkodó Hamvas Béla a múlt század hatvanas éveiben, egy kultúrfilozófiai tanulmányában.

Gyáni Gábor akadémikus történész szerint a múlt ugyan objektív, de a róla való beszéd óhatatlanul relatív, fikció, csupán narratív struktúra, amely az elbeszélő történész szemszögéből, tehát elfogultan, előítéletek által meghatározottan viszonyul tárgyához.

Jared Diamond amerikai evolúcióbiológus szerint a tudomány különböző ágai – például az evolúciós biológia, a régészet, a nyelvészet, a kultúrantropológia – alkalmas eszközök a múlt megismerésére, a nagyobb történelmi folyamatok ok-okozati összefüggéseinek feltárására.

Be kell vallanom, számomra, aki olyan földhözragadt vagyok, mint a sár, e három megközelítés közül Diamond nézőpontja a legszimpatikusabb.

A lenyűgöző műveltségű szerző tudományos ismeretterjesztő műve – Carl Sagan alaposságát, humorát és humanizmusát idézve – mutatja be az emberiség elmúlt párezer évének történetét. Azt, hogy a különböző földrajzi és biológiai adottságok hogyan határozták meg a különböző emberi civilizációk, kultúrák, népek sorsát.
A tudományos, racionális nézőpont néhol ugyan kissé didaktikussá teszi a stílust – az állításokat bizonyítani kell, sokszor korábbi részekre visszautalva –, viszont a hatalmas mennyiségű információhalmaz összességében jól elrendezett, átlátható. Különösen hasznosnak találtam a leegyszerűsített térképeket, és az összefoglaló táblázatokat.

Diamond engem meggyőzött. Próbáltam keresni olyan forrásokat, amelyek elméleteinek hitelességét kétségbe vonnák, gondolatmeneteinek logikáját vagy következtetéseinek helyességét cáfolnák, de ilyet – magyarul – nem találtam.
Művének olvasása közben olyan érzésem volt, mint amikor az evolúcióról szóló igényesebb könyvek (Dawkins, Dennett) kerülnek a kezembe: állandó aha élmény, hogy amit a szerző állít, mennyire kézenfekvő, és az apró részletek mennyire illeszkednek az egész koncepcióba.

Talán egyetlen terület volt, ahol kicsit részletesebb kifejtést, példák, események, bizonyítékok további és alaposabb sorolását hiányoltam: az emberi közösségek szerveződési szintjeinek – csapat, törzs, fejedelemség, állam – bemutatásakor.

Ez a könyv számomra azt bizonyítja, hogy – az evolúciós biológia, az evolúciós pszichológia és az evolúciós nyelvészet után – itt az evolúciós történelem, amely méltó válasznak tűnik egyrészt a sokszor áltudományos posztmodernek nevezett „történetírás”-ra, amely – akarva, akaratlanul – relativizálta a tényeket, és megkérdőjelezte az objektív történettudományt; másrészt a humanista hagyományokat folytatva az egységes – azonos fajhoz tartozó, egyenlő képességekkel rendelkező – emberiség létét bizonyítva határozottan cáfolja a rasszista ideológiák tudományos alapját, és szellemi muníciót adhat mindazoknak, akik az öröklött – vagyoni és szellemi – kiváltságok etikus voltát megkérdőjelezik.

(A könyv a Typotex kiadásában jelent meg, és további információk, recenziók itt olvashatók róla.)

Karcok:

Csak az amerikaiak lehetnek olyan ostobák…

(Imádom ezt a képet, ahogy a profi kaján mosollyal áll az amatőr mögött.)

 

 

 

 

” Az elmúlt 33 év során biológiai kutatásokat végeztem Új-Guineán, és kutatóidőmet teljes egészében olyan új-guineaiak társaságában töltöttem, akik még mindig széles körben hasznosítják a vadnövényeket és vadállatokat. Egy nap, amikor én és a foré törzsből való társaim éheztünk az őserdőben, mert egy másik törzs elvágta a készleteinkhez visszavezető utat, az egyik foré egy nagy zsák gombával tért vissza a táborba, és elkezdte pirítani őket. Végre itt a vacsora! Ám ekkor nyugtalanító gondolatom támadt: mi van, ha mérges gombák?
Türelmesen elmagyaráztam foré társaimnak, hogy olvastam valahol mérgező gombákról, és hallottam, hogy még hozzáértő amerikai gombagyűjtők is meghaltak azért, mert nehéz az ehető gombát a veszélyestől megkülönböztetni, és bár mindnyájan éhesek vagyunk, egyszerűen nem éri meg a kockázatot. Ezen a ponton társaim bedühödtek, és rám szóltak, hogy fogjam be a számat, és figyeljek, amíg elmagyaráznak nekem pár dolgot. Minekutána éveken át faggattam őket több száz fa és madár nevével kapcsolatban, hogy vagyok képes megsérteni őket azzal a feltételezéssel, hogy nem tudják megnevezni a különböző gombafajtákat? Csak az amerikaiak lehetnek annyira ostobák, hogy összekeverjék a mérgező gombát az ehetővel. Ezután előadást tartottak nekem 29 ehető gombafajról, amelyek mindegyikét megnevezték foré nyelven, és elmondták azt is, hogy ezek az erdőben hol keresendők. Ez a gomba, a tanti, fákon nő, ehető és nagyon finom.”
144. oldal

(a képen Jared Diamond és egy guineai bennszülött, a forrás: http://www.kued.org)


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az „ősi 14”, a „kis 9” és a „nagy ötös”:

A nagytestű háziasított emlősök döntő fontosságuak voltak az emberi társadalmak számára. Néhány szempont: a hús, a tejtermékek, a trágya, a szárazföldi szállítás, a bőr, a katonai támadófegyverként való használat, eke vontatása, a gyapjú, továbbá azok a baktériumok, amelyek elpusztították a korábbi védettséggel nem rendelkező népeket.
Ha a „nagytestű" azt jelenti, hogy „45 kilónál nehezebb", akkor a XX. század előtt csak 14 ilyen fajt háziasítottunk. Az „ősi 14" közül 9 (a „kis kilenc”) csak a Föld egyes területein kapott nagyobb jelentőséget: a kétpúpú teve, a dromedár, a láma/alpaka (ugyanannak az ősnek különböző leszármazottai), a szamár, a rénszarvas, az ázsiai bivaly, a jak, a banteng és a gaur.
Mindössze 5 faj terjedt el és vált fontossá szerte a világon. Az emlősök háziasításának „nagy ötöse" a tehén, a juh, a kecske, a disznó és a ló. Ez utóbbiakat mind a Közel-Keleten háziasították.
(foto: mindenamikecske.blogspot.com)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lovagolhatott volna-e zebrán Anna Karenina?

A háziasítható állatok hasonlók egymáshoz; minden nem háziasítható állat a maga módján nem az.
Ha olvasóm úgy érzi, ilyesmit már olvasott valahol, akkor igaza van. Csak egy-két változtatás, és megkapjuk Tolsztoj nagyszerű regényének, az Anna Kareninának az első mondatát: „A boldog családok hasonlók egymáshoz; minden boldogtalan család a maga módján az." E mondat tolsztoji értelemben azt jelentheti, hogy egy boldog házasságnak sok tekintetben sikeresnek kell lennie: szexuális vonzalom, anyagiak, gyermeknevelés, vallás, a házastárs családja és egyéb alapvető kérdések szempontjából. Egyetlen lényeges szempont kudarca romlásba döntheti a házasságot még akkor is, ha az a boldogság összes többi kellékével rendelkezik.
Ennek az elvnek a kiterjesztésével a házasságon kívül sok minden egyebet is megérthetünk. Hajlamosak vagyunk arra, hogy könnyű, egytényezős magyarázatokat keressünk a sikerre. A legfontosabb dolgokban azonban a sikerhez valójában arra van szükség, hogy elkerüljük a kudarc több lehetséges, egymástól független okát. Az Anna Karenina-elv az állatok háziasításának egy olyan jellegzetességét magyarázza meg, amelynek az emberi történelemre nézve súlyos következményei voltak – nevezetesen azt, hogy oly sok arra alkalmasnak tűnő nagytestű emlősfajt, mint például a zebrát vagy a pekarit, soha nem sikerült háziasítani, a sikeresen háziasított állatok viszont szinte kizárólag Eurázsiából származtak.
(foto: wikipedia.org)


…az európaiak és az amerikai őslakosság kapcsolatának legdrámaibb eseménye Atahualpa inka császár és Francisco Pizarro spanyol konkvisztádor első találkozása volt 1532. november 16-án, a perui fennsíkon található Cajamarca városánál. Atahualpa az Újvilág legnagyobb és legfejlettebb államának korlátlan hatalmú ura volt, míg Pizarro V Károly német-római császárt (más néven I. Károly spanyol királyt), a leghatalmasabb európai állam uralkodóját képviselte. Pizarro egy 168 spanyol katonából álló szedett-vedett csapatot vezetett, ismeretlen földön járt, és mit sem tudott a helyi lakosságról. Semmiféle kapcsolata nem volt a legközelebbi (1500 kilométernyire északra, Panamában élő) spanyolokkal, és nem is remélhetett időben érkező erősítést. Atahualpát viszont sokmillió alattvalót számláló birodalmának kellős közepén nyolcvanezres hadsereg vette körül, amely éppen akkoriban tért meg győztesen más indián törzsekkel folytatott háborújából. Mindezek ellenére néhány perccel azután, hogy a két vezér megpillantotta egymást, Atahualpa Pizarro foglya volt. Pizarro nyolc hónapig tartotta fogva Atahualpát, amely során a világtörténelem legnagyobb váltságdíját préselte ki cserébe azért az ígéretért, hogy szabadon engedi. Miután a váltságdíjat megkapta – annyi aranyat, ami megtöltött volna egy hat és fél méter hosszú, öt méter széles és két és fél méter magas szobát – ígéretét megszegve kivégeztette Atahualpát.

(…hogyan lehetséges, hogy amikor Pizarro és Atahualpa találkozott Cajamarcánál, Pizarro ejtette foglyul Atahualpát, és ölte halomra híveit, ahelyett, hogy Atahualpa óriási túlerőben levő serege fogta volna el és ölte volna meg Pizarrót? Végülis Pizarrónak mindössze 62 lovasa és 106 gyalogosa volt, míg Atahualpa körülbelül nyolcvanezres hadsereget vezetett. Ami pedig az előzményeket illeti, hogyan került Atahualpa egyáltalán Cajamar-cába? Hogyan került oda Pizarro, hogy foglyul ejtse őt, ahelyett, hogy Atahualpa ment volna Spanyolországba I. Károly elfogására?)


Sejong király (kép: Wikipédia)
„A han'gül ábécét, Sejong koreai király 1446-ban a koreai nyelv leírására létrehozott ábécéjét nyilvánvalóan a tömbformátumú kínai írásjelek és a mongol vagy tibeti alfabetikus elvű írás inspirálta. Viszont Sejong király találta ki a betűk formáját, és ábécés rendszerének számos jellegzetességét, például hogy a betűket szótagonként négyszög alakú tömbökbe csoportosította, a hasonló betűformákat hasonló magánhangzók vagy mássalhangzók megjelenítésére használta, és hogy a mássalhangzók betűi az ajkak vagy a nyelv helyzetét ábrázolták az adott mássalhangzó kiejtése közben. Az ogham ábécé, amelyet kb. az i. sz. IV századtól kezdve használtak Írországban és a brit szigetek kelta területein, hasonlóképpen átvette az alfabetikus elvet (ez esetben már meglévő európai ábécéktől), ám ismét alkalmazott sajátos írásjeleket, amelynek alapjául nyilvánvalóan az öt ujj rendszerére épülő kézjelek szolgáltak.
Biztosra vehetjük, hogy a han'gül és az ogham ábécé a gondolatátvétel számlájára írható, és hogy ezek nem elszigetelten létrehozott, önálló találmányok; tudjuk ugyanis, hogy mindkét társadalom szoros kapcsolatban állt más olyan társadalmakkal, amelyek rendelkeztek írással, és az is világos, hogy mely idegen írásformák adták az ihletet. Ezzel szemben szinte biztosan önálló találmánynak tarthatjuk a sumér ékírást és a legkorábbi mezoamerikai írást, mivel első felbukkanásuk idején a saját féltekéjükön nem létezett még olyan írás, amely ihletőjük lehetett volna. Vitatható még az írás eredete a Húsvét-szigeteken, Kínában és Egyiptomban.”
230. oldal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Az antropológusok régebben a csoportokat és a törzseket eszményítették mint szelíd és erőszakmentes társadalmakat. A csoportokkal és törzsi társadalmakkal kapcsolatos behatóbb, hosszú távú ismeretek azonban kimutatták, hogy az elhalálozások egyik fő oka a gyilkosság. Egyszer történetesen olyankor tettem látogatást az új-guineai iyauknál, amikor egy antropológusnő iyau asszonyokkal készített interjút, és életútjukra volt kíváncsi. Amikor férjük nevét kérdezte, az asszonyok általában egy sor férjet neveztek meg, akik mind erőszakos halállal haltak meg. A válasz legtöbbször ilyesmi volt: „Az első férjemet elopi támadók ölték meg. A második férjemet egy olyan férfi ölte meg, akinek én kellettem; ő lett a harmadik férjem. Ezt a férjemet a második férjem fivére ölte meg bosszúból." Az ilyesféle életrajzok gyakoriak az állítólag békés törzsi népek körében, és hozzájárultak a központi hatalom elfogadásához, ahogy a törzsi társadalmak egyre nagyobbak lettek.
(278-279. oldal)


Otto von Bismarck


„Sok olyan embert sorolhatnánk még fel, akiknek egyénisége nyilvánvalóan ugyanúgy hatott a történelemre, mint Hitleré: Nagy Sándor, Augustus, Buddha, Jézus, Lenin, Martin Luther, Pachacuti inka császár, Mohamed, Hódító Vilmos vagy Shaka zulu király, csak hogy néhányat említsünk. Vajon ők milyen mértékig változtatták meg az eseményeket valójában, vagy „csak" ők voltak a megfelelő emberek, a megfelelő helyen és időben? Az egyik végletet Thomas Carlyle történész képviseli: „Az egyetemes történelem, annak történelme, amit az ember ezen a világon elért, tehát alapjában véve azoknak a nagy embereknek a történelme, akik itt munkálkodtak." A másik véglet képviselője a porosz államférfi, Ottó von Bismarck, aki Carlyle-tól eltérően hosszan és közvetlenül tapasztalta meg a politika belső működését: „A politikus feladata az, hogy meghallja Isten lépteit, amint átmenetel a történelmen, és megpróbálja elkapni a kabátja szélét, mikor elmegy mellette".
422. oldal

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Japán kamikázék 1944-ben

„Nyilvánvaló, hogy az államok diadalának oka az egyszerűbb egységekkel szemben részben abban is rejlik, hogy az államok általában fölényt élveznek a fegyverzet és egyéb technológia, valamint a népesség számának szempontjából. Ám van még két olyan potenciális előny, amely a fejedelemségek és az államok sajátja. Először is, a központi döntéshozónak előnye van abban, hogy könnyebben tudja csapatait és forrásait koncentrálni. Másodszor, a hivatalos vallás és a hazafias érzelmek elősegítik, hogy csapataik akár öngyilkos módon harcoljanak.
Ez utóbbi hajlandóságot olyan erősen belénk, modern állampolgárokba programozzák iskoláink, egyházaink és kormányaink, hogy el is felejtjük, milyen radikális szakítást jelez a korábbi emberi történelemmel. Minden államnak megvan a maga szlogenje, amivel arra biztat bennünket, hogy ha kell, akár meghalni is készek legyünk az államért: Nagy-Britanniáé a „For King and Country" (A királyért és az országért), Spanyolországé a „Por Dios y España" (Istenért és Spanyolországért) stb. Hasonló érzelmek mozgatták a XVI. századi azték harcosokat is: „A harcban szerzett halálnál, az ékes halálnál semmi nem értékesebb az ő szemében (Huitzilopochtli, az azték nemzet istene), aki az életet adja: vágyom rá, szívem sóvárog utána!"

(283. oldal)

Szólj hozzá!

Címkék: történelem tudomány evolúció typotex recenzió gőzgép jared diamond james watt tudományos ismeretterjesztés gyáni gábor

A bejegyzés trackback címe:

https://vargarockzsolt.blog.hu/api/trackback/id/tr444313712

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.