TALÁLÓS KÉRDÉS:
ELSZAVALTA-E RÓZSA SÁNDOR FEJEN ÁLLVA A TALPRA MAGYART?
Megfejtés: MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS KONRÁD GYÖRGY TALÁLKOZÁSA RÓZSA SÁNDORRAL
„Ki is volt Rózsa Sándor? Ennek persze utána néztek az illetékes szervek, és az ítéletben már ott áll, hogy 1948. december 4-én született Zentán, a Slobodan Bajic egyetemista otthonban él Újvidéken, Alex a beceneve, magyar, jugoszláv állampolgár, a természettudományi kar hallgatója […] rovata van a Képes Ifjúságban Gukker címen. Minden megjelenéskor Rózsa Sándor fényképe is ott volt: meztelenül, egy messzelátóval (gukkerrel) fedve a szemérem szempontjából legérzékenyebb testrészt. […] Amiről akkor ismertem – és amiről a legtöbben ismerték – azok a perfomance-ai voltak. […] …emlékszem, hogy egyszer a "Talpra magyar”-t szavalta – méghozzá úgy, hogy fejen állt. (Ezen az eseményen ott volt Mészöly Miklós és Konrád György is; azokban a napokban mindketten Újvidéken tartózkodtak, és nálam szálltak meg.)"
Várady Tibor: zoknik a csilláron, életek hajszálon
Forum – Magvető Kiadó, 2013.
Rózsa Sándor és az egyik Symposion per
26. oldal
A csatolt képen nem Mészöly Miklós és Konrád György látható, amint éppen megtekintik Rózsa Sándort, amint ő fejen állva elszavalja a Talpra magyart.
Így kezdődik:
"A prózában az ember rendszerint kanyarog gondolatok, képzettársítások, emlékek között, és mindez leginkább egy történet és néhány szereplő köré fonódik. Több könyvben olvastam azt az óvatos bevezető mondatot, hogy a történet tulajdonképpen kitalált történet, a szereplők kitalált szereplők, minden hasonlóság véletlen. E könyvet az ellenkezőjével kezdeném. Az itt következő szövegek valódi történetekre épülnek, és a szereplők is valódi szereplők."
(első mondat)
Aztán úgy folytatódik, hogy megtudhatjuk például, hogy mi lett annak az afférnak és pernek a végkifejlete, amely egy ilyen beadvánnyal kezdődik:
1944. IX. 11. [Ormos Mária beadványa]
"A háztulajdonosom [Mathias Albrecht] ok nélkül állított be a házamba, ahol éppen szidtam 16 éves Csikós István mostohafiamat, és sértegetni kezdett, hogy én [Ormos Mária] büdös kurva és vén kurva vagyok, hogy a férjemnek nem felesége, hanem kurvája vagyok, és hogy nincsen nemi érintkezésem a férjemmel, Ursulescu Liviusszal, akivel már 11 éve élek vadházasságban, hanem a kutyával."
(lásd bővebben)
És még két nagyszerű és jellemző rövid idézet:
"Kemény válóperekben a narratívák gyakran annak a bizonyítására redukálódnak, hogy kettejük közül melyik a jó ember, és melyik nem. A szereplők ennek az eldöntését várják a bíróságtól. A kételyeket, lelkiismeret-furdalásokat, megbocsájtásokat, megértést, a képletbe nem illő részleteket gyakran már a per kezdete előtt elsodorja a verseny. A tudat képzetekhez igazodik. Az emlékezet is."
253. odal
"Egy-egy közösség számára izgalmas történetek helyszínén néha elfogynak az emlékezet hordozói. Ilyenkor tudjuk még, hogy ki nyerte meg a világháborúkat, de azt már nem, hogy tulajdonképpen mi is történt. Csak diadalívek maradnak. Úgy valahogy, mint a hidak Becskereken, miután több helyen eltorlaszolták a Bega folyót, mesterséges tavakat terveztek a város területén. Mesterséges tavak helyett azonban csak természetes pocsolyák alakultak ki. Az egyik híd alatt még pocsolya sem. Kiszáradt föld felett ível át a híd."
8. oldal
Mi ez így együtt?
Történetek ügyvédi dokumentumokkal a Vajdaságról, hétköznapokról és történelemről, az emberről. Lokális kultúrával az ostoba nacionalizmusok ellen. Egyszerre tanulságos és szórakoztató könyv, amely a nemzeti önismeret szempontjából is alapmű, és ugyanakkor irodalmi szempontból is megállja a helyét. Ajánlom!