Ellentétek ha találkoznak, egy ritka felvételen:
Leonard Bernstein és Glenn Gould
Leonard Bernstein (szexuálisan a férfiakhoz, érzelmileg a nőkhöz vonzódott, olykor egy hét alatt 39 koncertet vállalt, napi 100 cigarettát szívott el ,és esténként még megivott egy üveg whiskyt.) és Glenn Gould (az „utolsó puritán”, aki rettegett a megfázástól, a legnagyobb melegben is képes volt kabátban, kesztyűben és muffban a pódiumra lépni, csak a kesztyűt vetette le, azt is az utolsó pillanatban; palackozott vizet ivott, állandóan gyógyszerekkel tömte magát, s a fertőzésektől félve szinte soha nem fogott senkivel kezet).
J.S.Bach – Versenyművek egy (zongorára) csembalóra és zenekarra * BWV 1052, d-moll
Benstein & Glenn Gould (3 perc zene)
És egy kiegészítés, pontosítás Matúz Lászlónak köszönhetően:
Glenn Gould Bruno Monsaingeon könyvében így válaszol erre:
„A dologhoz hozzátartozik, hogy egyszer valóban adtam úgy koncertet, hogy nemcsak sál volt rajtam, de kabát és kesztyű is, mely utóbbi természetesen úgy volt kivágva, hogy az ujjaim kilátsszanak. 1958-ban történt az Izraeli Filharmonikusokkal adott egyik koncertemen. Néhány órával a kezdés előtt érkeztem Jeruzsálembe, s kiderült, hogy a teremben jéghideg van. Nem azért, mert elfelejtettek befűteni, hanem mert a teremben egyáltalán nem volt fűtés. Odakint körülbelül tizenkét fok volt, bent pedig tizenöt-tizenhat. Nem tudom, hogy az emberek kibírták-e, én mindenesetre nem. Kijelentettem a szervezőknek: ""Én itt nem tudok játszani. A zongoraverseny helyett szimfóniát kell előadni, különben úgy megfázom, hogy nem fogom tudni folytatni a turnét."” Mivel azonban a zenekarnak nem állt rendelkezésére a helyettesítő szimfónia előadásához szükséges anyag, végül kompromisszumra jutottam az öltözékemet illetőleg. Az esemény rendezője kiment a színpadra, hogy megmagyarázza, mi fog történni. Ezután bevonultam kabátban és sállal a nyakam körül, mire nagy nevetés tört ki. Azt hiszem, sapka nem volt rajtam, abban viszont biztos vagyok, hogy félkesztyűt viseltem, amely szabadon hagyta az ujjaimat. Eljátszottam Beethoven 2. zongoraversenyét, és kész. Ezután az egész sajtó azt kezdte terjeszteni, hogy gyakorlatilag minden koncertet ilyen öltözékben játszottam; és ugye ha egy ilyen sztori keringeni kezd, szinte semmit nem lehet tenni ellene, önálló életet él."
Ez a karc a moly.hu-n jelent meg először.
