”A Velvet Underground zörejzenéiből, Lou Reed fanyar humorából kifejlődő glam-rock és new wave (David Bowie, Iggy Pop, a Roxy Music, Brian Eno, Patty Smith, A Talking Heads, az Ultravox) zenei világa először is az önreflexió igényét szegezte szembe a Beatles / Bob Dylan / Woodstock / Pink Floyd paradigmával. Meglátásuk: ha valakit üveges szemű, őrjöngve bálványozó tömeg vesz körül, az ne csapja be őket azzal, hogy azt mondja nekik „ szépek vagytok, egyformák vagyunk, szeretlek benneteket”. Vegye észre, hogy ő belőle sztár lett, döbbentse rá a tömeget arra, hogy ostobán viselkedik, próbáljon felnőni saját sztár-szerepéhez, és művészi formát, túlvilági mitológiát adni neki. Vegye komolyan azt a piedesztált, amelyre rajongói felemelték, s ami őbelőle egészen más embert csinált, mint aki korábban volt.” – írja Klaniczay Gábor éppen az antisztár prototípusáról, Víg Mihályról (Trabant, Balaton) szóló esszéjében. Van értelme annak amit ír, de ez mit sem változtat azon, hogy a glam-rock az egyik legvisszataszítóbb zenei irányzata volt a könnyűzenének, és Víg Mihálynak (szerencsére) semmi köze nem volt hozzá. Talán ott gondolom másként, hogy szerintem a művésznek-alkotónak nem a közönséget és a pénzt kell a gondolkodása középpontjába állítani, nem annak függvényében kell műveit létre hozni. Lehet úgy is, de az engem nem érdekel.
Klaniczay könyve sem kötött le különösebben, pedig érdekes témákkal foglakozott – íme néhány tanulmány címe:
Bowie meg a divat
Miért aktuális a divat
Elgyötört test és megtépett ruha. Két kultúrtörténeti adalék a performance gyökereihez.
Andy Warhol
Michel Foucault
Umberto Eco
Trágárság és civilizáció
Aszkézis, szabad szerelem, meztelenség a középkorban
A nudizmus története
Nők a falon. Az aktpszter ikonográfiája
A pornográfiáról
Különös idegenség kerestetik (Jim Jarmusch: Florida, a Paradicsom)
New wave líra – Balaton és Trabant
Ilyen címekkel lehet olvasókat vonzani, de azért ez kicsit becsapós, mert alattuk egy tudós ember kissé száraz írásai sorakoznak. Megismerni a kort (a 20. század hetvenes és nyolcvanas éveit), egyetemi kurzusra megtanulni jó ez a könyv, de nekem hiányzott belőle az eredetiség, a szenvedély, a lélek.
(A Jelenkorban Kisantal Tamás írt a könyvről egy részletesebb recenziót, amelyben épp azt sokallja, amit én hiányolok.)
karcok:
Vitézi Rend avatási ünnepségén. (Ez most hagyomány vagy divat?)
Hagyomány kontra divat
…egy ruhadadarab, egy tárgy, egy gesztus, egy udvariassági formula… a hagyományos rendszerben… részben következik az egyes társadalmi csoportok életkörülményeiből, részben pedig abból, hogy az áthagyományozás családi, vagy szűkebb csoportokon belüli mechanizmusain keresztül sajátítják el az emberek. A divatban viszont, ahol a megkülönböztető jelek cserélődnek, átvétel útján terjednek, e kulturális hozzáértés informáltság és tanulás útján szerezhető meg. … a divat elősegíti a hagyományos társadalmi és kulturális rendet felforgató modern tendenciák kibontakozását.
Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években. Miért aktuális a divat? 70. oldal
Díszpolgár választás a Budapesti Corvinus Egyetemen.
(A kép péda arra is, hogy a pénz és a hatalom tekintéllyé konvertálható – a kép bal szélén egy volt pénzügyminiszter, jobb szélen Magyarország két leggazdagabb embere látható.)
Hagyomány kontra divat
Az arisztokrácia ugyanakkor hajlamos kívül maradni a divat versenyfutásán. Inkább ragaszkodik örökölt jelvényeihez és azok hagyományos értelmezéséhez, amelyek az ő vitathatatlan felsőbbrendűségét igazolják.
A hatalom rendjének fenntartására szerveződő modern intézmények – egyház, hadsereg, fejedelmi udvar, állami bürokrácia – viszont bevezetik a megkülönböztető jelek intézményes szabályozását. Ide tartozik az egyenruha, a libéria, az etikett világos megkülönböztetéseinek rendszere…
Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években. Miért aktuális a divat? 70-72. oldal
Milyen jól néznének ki iskolaköpenyben!
Hagyomány kontra divat
A hatalom rendjének fenntartására szerveződő modern intézmények – egyház, hadsereg, fejedelmi udvar, állami bürokrácia – viszont bevezetik a megkülönböztető jelek intézményes szabályozását. Ide tartozik az egyenruha, a libéria, az etikett világos megkülönböztetéseinek rendszere…
Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években. Miért aktuális a divat? 70-72. oldal
Mire jó az iskolaköpeny?
Érvek mellette:
A köpeny elsősorban védőruha, s viselete – különösen a kisebbek körében – leginkább azt a célt szolgálhatja, hogy megkímélje őket a kosztól, a szennyeződésektől.
Erősíti az iskolához, a közösséghez tartozást.
Elősegíti a fegyelmet.
Olcsóbbá teheti a gyerekek ruházkodását.
Eltakarja a gyerekek közötti különbségeket.
Az iskolaköpeny készítése magyar munkaerő számára teremtene munkalehetőséget.
Ha az állam egy erős nemzeti közösség megtestesítője, amely megvédi tagjait a változó világ veszélyeitől, a létbizonytalanságtól, akkor ezért cserébe jogot formálhat arra is, hogy állampolgárait ellenőrizze, regisztrálja, magatartásukat felügyelje, viselkedési normák, erkölcsi szabályok betartását követeljen meg tőlük.
A gyermekek még kiskorú állampolgárok, viselkedésüket, kultúrájukat egy közös nemzeti értékrend jegyében kell befolyásolni, és ez felülírja mind a családok, mind az egyének esetlegesen eltérő (deviáns) ízlését. Az individuumot, a személyes szabadság tiszteletét – ezeket a liberális értékeket – alá kell rendelni a közösségnek. Ennek egyik – formális – eszköze is lehet az iskolaköpeny, bár a valóban hatékony megoldás az iskolák tanszabadságának megszüntetése, és a szabad iskolaválasztás jogának eltörlése. Ez utóbbi viszont a helyi elitek érdekeit sértené, ezért szóba sem kerül, leleplezve, hogy a (nemzeti) közösség értékeinek és érdekeinek képviselete valójában csak addig terjed, amíg az önérdeket nem veszélyezteti.