Álom. Titkos csodák világa, ahová még az életében eljuthat az ember. Kollektív tudattalan, ahová csak a kiválasztottak léphetnek be, kiszakadva térből és időből.
"- A teremtések és átváltozások véget nem érő fo-
lyamatának három osztálya van: az egyik a képeknél-
küliség osztálya, a másik a képek osztálya, a har-
madik pedig a valóság osztálya – mondta az isten."
(Tung Jüe: Ami a nyugati utazásból kimaradt)
Egy Leghosszabb Éjszaka
"Csupán az nem változott soha, hogy a
Baziliszkusznak halálos erejű a tekintete."
(J. L. Borges: Képzelt lények könyve)
A Szfinx, a Lord, a Sakál, a Vak, a Púpos, a Vörös, a Dögkeselyű.… meséi
"Itt a Szürke Ház rengetegében eső
Cseperészik, nézz fel az égre.
A mohából, avarból bújj csak elő,
Gyere, táncol az erdő népe.
Nem látszik az arc, nem látszik a szem,
Ázik a bunda, nincs vége sosem.
A sötét odúban, a tölgyfa alatt
Levél lapul, mely nem mond igazat.
Hát húzd csak elő, s olvasd ami van,
A sok hangyabetűt a fehér papíron.
Megmondják neked, s te továbbadod azt,
Ami nincs a levélben: a színigazat.
Találj ki magad sosevolt igazat,
S iramodj a mohában, a lombok alatt.
Hatkarmú mancsod hagyjon nyomokat,
Fuss és danorássz, míg az ég leszakad,
Kiáltsd ki, te korcs, hirdesd te magad:
A fa és a csermely gyermeke vagy.
Rajta, rajta, erdei fajta!
Hátra a fül, és uccu a rét!
Ropjuk a táncot, és fújjuk a dalt ma!
Mi büszke erdei nép!"
(Esőének)
"S mégis csak el! Mint hogyha boncolunk
gyógyult sebet, más kezéből kiragadva
kezünket el! S hová? Bizonytalanba."
(R. M. Rilke: A tékozló fiú kivonulása)
[Az idézetek a könyvből valók.]