Nem tudjuk, mi jár a másik ember fejében, csak találgatunk. Legutóbb például egy könyvben egy pap, egy bróker és egy festő gondolatairól olvastam, ami egyszerű esetnek tűnik: a pap hívő, a bróker racionális, a festő „bolond” – de nem.
Ebben a könyvben gengszterek szerepelnek, ez aztán tényleg titokzatos világ, a működésének fontos része a megtévesztés, a hazugság. Itt szinte fölösleges is találgatni, kinek mik az indítékai, majd az író eldönti, hogy mi legyen, az olvasó meg csak ellenőrzi, hogy valószerűnek, hitelesnek tűnik-e a történet és a szereplői vagy sem.
Voltak-maradtak kétségeim. Az ábrázolt világ – a posztszovjet maffia Finnországban, Oroszországban és Észtországban – ugyan elég valószerűnek tűnt, de a történetnek volt egy-két olyan fordulata, amit erőltetettnek hatott. A karakterek sem voltak igazán kidolgozottak, ezért nem éreztem azt, hogy amit tesznek az a múltjukból vagy a jellemükből következne, csak azt, hogy minden véletlenszerű.
Lehet persze, hogy ez így van jól, ne ringassuk magunkat illúziókba azzal kapcsolatban, hogy egy krimiből megismerhetjük a legkeményebb alvilág titkait.
Jól olvasható, kikapcsoló.
Matti Rönkä: A határjáró
2016.03.16. 18:18 vargarockzsolt
Szólj hozzá!
Címkék: krimi skandináv krimi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vargarockzsolt.blog.hu/api/trackback/id/tr998487818
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
