"Beszervezési lehetőségét abban látom, hogy igen félős természetű. A hatóságtól valóságosan gyerekesen fél."
A célszemélyről Faludy György Pokolbéli víg napjaim című regényében ezt írja:
"Koch Hugó mérnököt - akit személyesen is jól ismert - Rákosi a Meinl-féle, államosított teaüzletek vezérigazgatójává nevezte ki. Egy napon Koch, Galba nevezetû sofőrjével a gödöllői országúton hajtott; Magyarország leghíresebb kanyarodóját, a hajtűkanyart vették, amikor velük szemben három szabálytalanul hajtó, óriási autó fékezett csikorogva; az elsővel majdnem összeütköztek. Az elsőből kiszállt néhány ávós. A második számú autóból kiszállt Rákosi Mátyás. Amikor felismerte Kochot, megölelte, bocsánatot kért kísérői miatt, akik rosszul hajtottak, kézcsókját küldte Koch feleségének, és visszaült kocsijába. Elindult az első autó, a második Rákosival, a harmadikból pedig kiszálltak az ávósok, és vasra verték Kochot meg Galbát. Nem az ÁVÓ-ra, hanem a törvényszékre vitték őket, ahol Rákosi élete ellen tervezett merénylettel vádolták mindkettőjüket. Kochnak megengedték, hogy ügyvédet fogadjon. Az ügyvéd beszélt védencével, felment Rákosihoz az Akadémia utcai pártházba. Rákosi vérveres lett a dühtől, amikor meghallotta, mi történt. Megköszönte az ügyvédnek a felvilágosítást, s megígérte, hogy védence két órán belül szabad lesz. Öt perccel később, amikor az ügyvéd boldog mosollyal kilépett a pártház kapuján, ávós autóba gyömöszölték, és Kistarcsára vitték. Ezek után Koch egy Rigó nevű, kövér, vörös képű bíró elé került, úgy, hogy az utolsó pillanatban rendeltek ügyvédet melléje. Az ügyvéd kijelentette a tárgyaláson, hogy ilyen gazemberre, mint védence, aki Rákosi ellen merényletre bújtotta fel alávaló sofőrjét, nem kíván mást, csak kötelet, méghozzá jó szorosat. A bíró ennek ellenére, a vádlott legnagyobb elképedésére, felmentette. Amikor tárgyalás után - virággal kezében - sofőrjével együtt kilépett a törvényszék kapuján, az ávósok mindkettőjüket lefogták. Kistarcsán találkoztak első ügyvédjükkel, aki ott is maradt, míg Koch és Galba Recskre került. A szomszédos barakkban aludtak, egymás mellett. Rigó, a kövér, vörös képű bíró, aki felmentette őket, az Északkeleti Betörés mellett aludt, közvetlenül alattam.
_______________________
Az iratot az eredeti helyesírással kivonatoltam:
Recski op, csoport
SZIGORÚAN TITKOS
Beszervezési -javaslat.
Recsk,1952. Xll-hó 12-én.
A felsőtábor 7.,sz lakóbarakjának összetétele főleg mérnökökből és a táborban vezető személyekből tevődnek
össze. Lényegében ezek a személyek azok kik felelnek a táborban folyó munkálatokért. Az 1952-évi terv határidőre való teljesítésében igen nagy lemaradások vannak amihez hozzájárult az internált műszaki vezetőknek a hanyagsága illetve szabotálása is.
[...]
Az utóbbi időkben a műszaki vezetők közölt egy erősen elszigetelt csoport alakult ki. Jelenleg nem rendelkezünk olyan képzett ügynökkel mejen keresztül betudnánk épülni a csoportban és konkrétan megtudnánk állapítani a csoport közötti beszélgetést valamint az internált műszaki vezetők valamint a polgári személyzet közötti viszonyt.
Ezért szükségesnek tartom és javaslom a csoportban való beépülésre:
Koch Hugó int szül: 1908, Ill-hó 18-án Budapest, Anyja: + Hofman Erzsébet. Foglalkozása műszaki igazgató, Budapest Budafoki ut 187, sz, alatti lakost.
Hírszerző lehetőségét abban látom, hogy a csoport amely mérnökökből és katonatisztekből tevődik össze annak ő is egyik tagja. A csoporthoz tartoznak,/ Rozsnyai Nándor, Körösmezi László, Káldi Ferenc, Mohai Károly, Bajer Ágoston, Biró József./ A táborban mint műszaki vezető dolgozik, így mindenben betekintést tud nyerni. A vállalat vezetőségével érintkezik. A társai feltétlen megbíznak benne, mindent közölnek vele. Egy barakban laknak.
Mint műszaki vezetőnek az egész táborban mozgási lehetősége van. Az internáltak között megvan a tekintélye. Általában halgatnak rá a véleményét figyelemben veszik. A nevezett magatartására és személyi tulajdonságára jellemző,hogy igen ovatos a Hatóság intézkedéseit nem kritizálja, véleményt nem nyilvánít. Igen csendes természetű reá bízott feladatát igyekszik saját maga elvégezni munkájában másokat nem szeret bevonni, ne, hogy abból vali baja származzon. Mielőtt valamiről véleményt mondana igen megondolja. Jól kospirál. A társai felé a legmeszebmenőkig udvarias, még abban az esetben is ha a személyiségét megsértik, nem hangoskodik inkább tudásán keresztül igyekszik társait befolyásolni. Internált társai felé simulékony és alkalmaszkodó. Mint műszaki ember igen képzett ennek ellenére társainak tudását nem becsüli le. Igen szerény igyekszik mindenkinek a jó indulatát megnyerni, sokoldalú ember.
Hibája nem elég . öntevékeny és önállóság képzetségéhez viszonyítva nem kielégítő. Politikai kérdésekhez nem mutat kellő érdeklődést. Irányításra.szorul.
Beszervezési lehetőségét abbanlátom, hogy igen félős természetű. A hatóságtól valóságosan gyerekesen fél. Alkalmaszkodó és szolgálatra kész egyéniség. Minden olyan kérdéstől óvakodik mely számára hátrányt jelentene. Ilyen esetekben kész megtenni mindent, hogy magát kivonja a felelőség alól.
A nevezett személy 1908, Ill-hó 18-án született Budapesten. Anyja: + Hofman Erzsébet. Iskolai végzettsége éretségi és nyolc félév műegyetem. Foglalkozása Műszaki igazgató.
Internálva lett 1949-ben nov, 5-én mert szabotázs elkövetésére szervezkedő csoport beszervezte.
Ellemi iskoláit a Váci úti ellemi iskolában járta, majd beiratkozott az ötödik kerületi Markó utcai Állami Gimnáziumban hol 1926-ban éretségizett. 1926-tól 1932-ig végezete a műegyetemi tanulmányait az általános mérnöki szakon.
Tényleges katonai szolgálatra Szentedrére vonult be a 101-es hidász zlj-hez hói őrmesteri redfokozatot ért el.
1938-ban részt vett A Felvidék visszascatolásában és 1939-ben előléptették tartalékos hadnagyá. 1941-ben résztvett a Belgrádi harcokban. 1942-ben megkapta a tartalékos föhadnagyi kinevezését.
1943-ban a Meinl Gyula élelmiszer ipari gyárában került alkalmazásban mint aszisztens később üzemvezető hejetes, üzemvezető majd pedig műszaki vezető lett. A felszabadulás után továbbra is itt nyert alkalmazást mint műszaki vezető egész 1949-nov 5-ig letartóztatásáig.
1946-ban belépett a szociáldemokra pártban, az egyesülés alkalmával átkerült az MDP-ben ahonnan a tagrevizió után mint osztályidegent kizárták.
Külföldi kapcsolatokkal rendelkezik, Németországban él sogora. Továbbá még mikor a Meinl cégnél volt alkalmazásba: kapcsolatot tartott a Bécsi Központjával. Inen származnak néki külföldi ismeretségei.
A nevezett személy peressziós alapon hajtanám végre a beszervezését. Presszióként használnám fel veleszemben, hogy azért a lemaradásokért ami van egyes munkákban ö is részese. Azért mert mint képzett műszakinak látni kelett volna hogy a terv nincs betartva, a határidők lejártak, a jóidővel a fontos építkezések nem lettek megkezdve.
[..]
A meghívást a javallat engedélyezése után úgy hajtom végre hogy a nevezett személyt a terv nemteljesitése, szabotálása cimen a fogdára hejezem másod magával és hosszab időre fogom megfenyíteni őket mej idő alat végre hajtom a beszervezést és kioktatában fogom részesíteni. A fogdáról egyik este amikor már a létszám és a takarodó megvolt, felhívatom az irodámban és végrehajtom a beszervezést.
A beszervezési beszélgetést az önéletrajzának röviden való elmondatásával kezdeném meg kérdés felet formájában. Majd rátérnék internálásának okára és arra, hogyan került Recskre. It már felemlítem néki, hogy mijen régóta van már internálva lassan elkövetkezne az az idő, hogy a Hatóság vissza eressze a polgári életben. Ezt azonban ő a Recsken tartózkodása ideje alatt nem érdemelte ki munkájával, mert a Hatóság csak azokat ereszti vissza a társadalomban kik munkájukkal kiérdemelték. Erősebb hangnemet használva kihangsujozom előtte, hogy ö nem szabadulást, hanem kötelet érdemelne azért mert mint képzett műszaki tisztában volt azzal, hogy mit jelent a tervnem teljesítése, a határidők nem betartása a jelentős munkáknak nem megkezdése a jóidőben.
[...]
Ezen kívül terheli felelősség azért is, mert nem tett jelentést a hatóságnak. Felhozom néki, hogy amenyiben megnézi hogy a táborban miért annak az internáltak internálva akkor láthassa, hogy igen sokan vannak feljelentési kötelesség elmulasztásért, ismerve jellemét ő már itt felfogja ajánlani szolgálatát mivel nagyon fél a hatóságtól. Ezt én visszautasítom azzal, hogy nincs szükségen ijen szeméjnek az ígéreteire, ki úgy a polgári életben mint a táborban három év internálás után is szabotálja a termelést , inkább jegyzőkönyvezni fogom és átadom az ügyéségre. Továbbá a beszélgetést úgy fogom irányítani, hogy érezze, azt, hogy adtam néki eshetőséget hibáját jóvátenni. Amenyiben erre sem volna hajlandó a titkos együttműködést elvállalni abban az esetben felfogom néki hozni azt a jelentést amiben összeírta a vállat részére azokat az indokokat amit indoknál lehet felhozni a terv nemteljesitésére.
Amikor már biztos elfogja vállni a titkos együttműködést. Ezzel egyidőben felveszem tőlle a jegyzőkönyvet és Íratni fogom az internáltakra majd pedig a vállalati személyekre. Ezekután megiratom véle a nyilatkozatot. Nyilatkozat felvétele után kifogom oktatni, a konspirációra a találkozásokra feladat végrehajtására. Hogyan mozogjon az internált társai között. Mi fog vele történni abban az esetben ha megbízatását elmondja. Pontosságra őszinteségre, öntevékenységre. ,
A kioktatás után visszaviszen a fogdára és iratom és közben kioktatásban részesítem. Mielőtt kieresztem első feladatként adom néki, hogy állapitsa meg konkrétan mijen okok azok amiért oly nagy lemaradások vannak.
Olyan személyek jellemzésével bízom meg akiket jól ismerek és már van róluk jellemzésem. Majd később feladatként adomnéki az internáltak és polgári személyek közötti viszony figyelését és a társairól kérek tőle információt a csoportról.
A fogdáról való kiersztés alkalmával közölném vele, hogy jelentését "Kovács Henrik " fedőnévéi tegye meg.
Sikertelen beszervezés esetén a fogdán hagyom és javaslatot teszek az elszállításra.
A fentiek alapján kérem a nevezett beszervezését engedélyezni
Forján István áv. hdgy.
Engedélyezem:
op, aloszt,vez.
A csatolt irat forrása:
Jelzet: ÁBTL - 3.1.9. - V-107373
Tárgy: Koch Hugó és társai
Irat évköre: 1946-1970
oldalszám 78
Kivonat: A dossziéban több internálási ügy van. Pl.:
1. Koch Hugót 1949-ben internálták. Indoklás: szabotázs cselekmények elkövetésére szövetkező csoport beszervezett tagja. Valójában Kistarcsára ment egy esküvőre és útközben összeütközött Rákosi Mátyás kocsijával.
2. Rimanóczi Lászlót 1949-ben internálták, mert szabotázs cselekmények elkövetésére szövetkező csoport beszervezett tagja. Ő vezette az előbb említett autót.
3. Pálfalvy Sándorné Szétsi Máriát 1949-ben internálták.
4. Petényi Sándor kitoloncolási anyagai.
A BESZERVEZÉS SIKERTELEN VOLT.
