EGY KIRÁNDULÁS A MEGISMERHETŐ FELÉ
„Abból, hogy a szellemi kultúra és annak konkrét hatásai között hosszú és kiszámíthatatlan átmenetek vannak, még nem következik, hogy ezek az átmenetek megismerhetetlenek. A kiszámíthatatlanság csak a nagyfokú komplexitásnak és a változékonyságnak a következménye, nem pedig az elvi kiismerhetetlenségnek.” Kovács András Bálint
A tíz szerző : Reichenbach, Carnap, Hempel és Popper, kontra Quine, Kuhn, Feyerabend, Boyd, Barnes és Bloor. Szerény véleményem szerint a posztmodern tudományfilozófia csupán egy zsákutca, ragyogó intellektuális teljesítmény, amely éppen önmaga érvényessége megkérdőjelezésében a legerősebb. Csak röhögni tudok azon, ha valaki a konzekvenciáit alkalmazni akarja – lásd Gyáni Gábor munkássága.
Én leginkább Kovács András Bálinttal értek egyet, akinek néhány gondolatát idézném:
. ..
„A természettudományos elméletek sem alkotnak egyetlen zárt homogén rendszert, ahogy a bölcsészeti teóriák sem. De ebből nem az következik – mint ahogy ezt a posztmodern „tudomány" megpróbálta elhitetni –, hogy a természettudományok is csak „szövegelnek", hanem az, hogy a bölcsészeknek sincs megengedve, hogy „csak szövegeljenek". Az elméletek eszközök. Nem az a cél, hogy egyetlen átfogó elmélet létezzen, hanem az, hogy az elméletek egy pontosan meghatározott perspektívából magyarázatot és ne csak szubjektív értelmezést adjanak egy jelenségről.”
„A humán tudományok alapvetően olyanok, mint a többi. Nem elvileg, hanem csak gyakorlatilag különböznek a természettudományoktól. Problémáik valóságosak, elvileg megválaszolhatóak és nem a misztérium vagy az egyéni vélemény körébe tartoznak. A bölcsészet nem retorikus véleménymondás, hanem az emberi gondolkodás önreflexiója. A gondolatokra, valamint az emberi együttélésre vonatkozó folyamatosan változó normaképzés – művészet, filozófia, jog, történelem, nyelv – gyakorlata és magyarázata.”
"EGY MŰALKOTÁS NEM ATTÓL AZ, AMI, HOGY MEGFOGHATÓ TÁRGY,
HANEM ATTÓL, HOGY ARRÓL A TÁRGYRÓL SOKAN GONDOLJÁK AZT,
HOGY MŰALKOTÁS.
Sokan erre a sajátos tényre vezetik vissza a természettudományok és a társadalomtudományok különbségét: ez utóbbiak nem tudnak elvonatkoztatni az emberi szándékoktól és értékektől, mert tárgyaik szándékoktól és értékektől függnek. Ha ezek megváltoznak, a tárgy is megváltozik, míg a vas atomszerkezete nem fog átváltozni az aranyéba attól, hogy ezt nagyon sokat szeretnék."
"A gondolatoknak elsősorban a gondolatokra van hatásuk.
A bölcsészek elsősorban gondolatokkal és azok megnyilvánulásaival – művészet, filozófia, nyelv, társadalmi intézmények, tárgyi kultúra, történelem –, leírásával és értelmezésével foglalkoznak. Az ezekről tett állítások értékének (amikor nem politikai ideológiák alátámasztását szolgálják) közvetlenül nézve semmilyen más mércéje nincs, mint az, hogy ezek az állítások mennyire képesek elterjedni az egyéb hasonló területen tett állítások között, és mennyire veszik át közöttük az irányító szerepet. A gondolatoknak elsősorban a gondolatokra van hatásuk."
