Beszámoló Bencsik Orsolya előadóestjéről
(2012.05.29.)
Nem futok kötelező tiszteletköröket, Bencsik Orsolya csinos nő és meggyőző személyiség,
három novellát olvasott fel. Az első tetszett, a második nem, ez utóbbi lehet azért, mert nem tudtam eléggé figyelni, kissé lankadt voltam. Aztán jött a harmadik, azt már olvastam korábban is, e miatt mentem el a bemutatkozó estre. Ezt a harmadikat – talán Honleány a címe –, ha szerkesztenék egy antológiát a Vajdaság irodalmáról, bátran betenném Kosztolányi és Csáth Géza novellái mellé. Nem a témája vagy a formája, hanem a minősége miatt. Nem hibátlan alkotás (mondom én), az utolsó mondata túl hangsúlyos, mintha a szerző nem bízna a szöveg erejében, ezért valami hatásosat illesztett a végére, és ezzel megszüntette a nyitottságát, amely egy posztmodern jellegű írásnál talán hiba, de ez lehet ízlés dolga is. Az viszont biztos, hogy végig gördülékeny, szellemes, utalásokban gazdag, ugyanakkor mégis az élőbeszéd természetességével ható mondatokat hallottunk, amelyek egyszerre voltak tele humorral és fájdalmas nosztalgiával, pimasz nőiséggel és finom erotikával, szóval ez remekmű volt.
Na és akkor mi van? Semmi. A novelláknak nincs súlyuk, még talán annyi sem, mint egy versnek. (Egy jó posztmodern novella egyébként már nem sokban különbözik egy verstől. Minden szónak, minden mondatnak pontos helyi értéke van, és a nyelvhasználat is fontosabb a történetnél.) A novellák meg fognak jelenni Bencsik Orsolya Akcióban című új kötetében, azt érdemes lesz majd elolvasni.
Az írónő beszélgetőpartnerei – Tülkös Terézia vajdasági kritikus és Aaron Blum szintén vajdasági író (Aaron Blum, milyen nagyszerű név, és ő írta a Biciklizéseim Török Zolival című remek könyvet) elsősorban az irodalmi hatásokról, a posztmodernhez és a hagyományokhoz való viszonyáról kérdezték – elhangzott Esterházy Péter, Nádas Péter, Tolnai Ottó és Balázs Attila neve –, valamint szóba került a közös szülőföld, Vajdaság és Topolya városának fontossága is.
Később, sörök mellett, a Symposion folyóiratról kérdeztem őket, Aaron Blumm korábban volt a főszerkesztője, Bencsik Orsolya most az egyik szerkesztője, és ott ült az asztalnál Szerbhorváth György is, aki Vajdasági Lakoma címmel monográfiát is írt a lap történetéről. A most antológiaként működő újság frissen megjelent 60. számából, amely a közép-kelet-európa közhelyei címet viseli, kaptam is egy példányt, magyar-szerb kétnyelvű, tele jobbnál jobb képekkel, nagyon igényes, könyvformátumú (327 oldalas) kiadvány, amelynek magyar szerzői közül néhány:
Bencsik Orsolya
Bozsik Péter
Cserna Szabó András
Danyi Zoltán
Dunajcsik Mátyás
Krusovszky Dénes
Kukorelly Endre
Ladik Katalin
Orcsik Roland
Szerbhorváth György
Szálinger Balázs
Terék Anna
Térey János.