Politikai publicisztikák és tanulmányok. Harmadik kötet, de nem szükséges ismerni hozzá az előző kettőt. A tartalmi összefoglalók olvashatóak Kustán Magyari Attila minden értékeléstől tartózkodó, mégis recenziónak nevezett leírásában*. Az előzmények közül az első kötetről kimerítő kellően alapos tartalmi ismertetőt ad a Wikipedia**, de itt a molyon is olvasható róla színvonalas értékelés*** (amellyel egyébként én nem értek egyet).
A kötetre azért adtam maximális, azaz 5 csillagot, mert még a vitatható és már elavultnak tetsző publicisztikák is gondolatébresztőek, a (szerintem) legjobb tanulmányok**** pedig a mai magyar politikai és társadalmi helyzet megítélése szempontjából (ismét csak szerintem) megkerülhetetlenek.
Véleményem szerint Magyar Bálint maffiaállam koncepciója és leírása (amelyhez aztán a többi tanulmány is kapcsolódik) pontos, a NER mechanizmusának működése tekintetében, ugyanakkor téves és alkalmatlan a rendszer megnevezésére.
A kötet egyik tanulmánya – Szabó János: Az orbáni hatalompolitika konfrontativitása és erőszak-alkalmazása – felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar politikai viszonyok alakulása elválaszthatatlan olyan válságoknak nevezett körülményektől, amelyek meghatározóak, determinálóak. Ezek a következőek:
1. globalizációs válság (az ipari kapitalizmusból a tudatgazdaságba történő átmenet)
2. konvergencia válság (az eladósodó szocializmusból a liberalizáló kapitalizmusba való átmenet)
3. Európa-válság (a nemzeti szuverenitás korlátozásával kapcsolatos feszültségek)
[Innen nem Szabó Jánost idézem, hanem az én véleményem következik:]
Ezek a válságok magyar specialitásokkal „fűszerezve” – mint például a „haza és haladás” eszmék egészen a 19. századig visszamenő konfliktusa, a Trianon-szindróma, a Horthy-rendszer és a Kádár-rendszer azonosságainak a fel nem ismerése, az 1990 óta rendszer szinten működtetett korrupció, valamint a liberális eszmék és intézmények kompromittálása és szétporlasztása – logikusan vezettek egy ideológiájában radikálisan jobboldali, antiliberális, populista és nacionalista, azaz összefoglalóan – FASISZTOID MAFFIAÁLLAM kiépüléséhez. Ez az ideológiai meghatározás – noha a kötet tanulmányaiban alapos bemutatásra kerül, a végső megnevezésből hiányzik. A probléma (hiba) azért jelentős, mert a NER nem csupán államszervezési-működtetési gyakorlat, hanem olyan rendszer, amely ideológiai alapú válaszokat (is) ad a 3 fő átfogó válság, és a hazai-helyi válságjelenségek tüneteire, azaz valódi társadalmi kérdésekre reagál (ideologikusan), szemben az ellenzékével (az ellenzéki pártokkal), amely azért képtelen megszólítani (többek között) a választóit, mert nem ezekre a problémákra reagál – noha nem tartózkodik az ideologikus kritikától sem. (Zárójelben, az igazság kedvéért érdemes leírni azt is, hogy a megszólítás akadálya még a korlátozott sajtószabadság, és az ellenzéki politikai elit többségének a hiteltelensége is. Ez utóbbi alól, sajnos, Magyar Bálint sem kivétel.)
Satöbbi.
A könyv szerkesztése csapnivaló. Logikátlan, hogy miért A maffiaállam közjogi leépítése című fejezettel kezdődik, ez a végére való volna; a könyvet Magyar Bálint tanulmányával kellett volna kezdeni. A kötet végén a szerzők életrajzánál pedig valamennyi szerzőt fel kellett volna sorolni – milyen trehányság az, hogy van olyan szerző, aki kimarad? Van olyan tanulmány – Madlovics Bálint írta –, amely hétköznapi halandó, azaz nem filozófus-politológus előképzettséggel rendelkező olvasó számára szinte befogadhatatlan, van olyan, amely köznyelven szól, de úgy elnyúlik, mint a rétestészta (Krémer Balázs: Tabuk szövevénye – és a tabuk vákuumaiba betüremkedő maffiaállam), és van benne olyan cikk is, amit úgy lehet olvasni, mint egy krimit (Vidos Tibor: Macedónia, a határtalan ország).
Kinek szól ez a könyv? Nyilván a politizáló értelmiségnek. Egy értelmiségi tudjon válogatni, ha kell, akkor lapozni, szelektálni, ezért nem tartom olyan nagy bajnak a rossz szerkesztést.
* Kustán Magyari Attila: Maffiaállam Magyarországon és a nagyvilágban –
A Magyar Polip 3. recenziója
http://erdelyitarsadalom.ro/files/et29/et-bbu-29-08.pdf
** https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_polip
*** https://moly.hu/ertekelesek/2294180
**** Kerekes Zsuzsa: A maffiaállam „parlamentje”; Magyar Bálint: A maffiaállam mint a bűnöző állam egyik típusa; Lakner Zoltán: Értelmezések és értetlenség. Versengő rendszermagyarázatok; Zolnay János: „Munkaalapú társadalom”
