Léteznek párhuzamos világok, léteznek, az irodalomban. A huszonöt éves, felvidéki magyar író, Szalay Zoltán, rögtön kettővel is megismertet legújabb novelláskötetében. A könyv két ciklusra oszlik.
Az első a Kárhozatváltozatok, egy mitikus világba vezet bennünket. A helyszín, a cselekmény időpontja, és a szereplők személye különböző az egymást követő öt elbeszélésben, ami közös, az a kárhozat, amely az eget borítja. Ebben a párhuzamos világban talán mi magunk is élhetnénk. A narrátor egyes szám első személyben meséli a történeteket, s ezzel közvetlenül részeseivé válunk az eseményeknek, amelyek teljesen természetességgel tartalmazhatnak hétköznapi eseményeket és csodákat is.
A második ciklus a Vaktérkép címet viseli. A sorozat első hat elbeszélése a jelenben játszódik, Közép-Európában, ahol csodákkal nem találkozhatunk. Nem várhatunk az istenektől kárhozatot, de ettől még nem lesz barátságosabb a világ, csak földhözragadtabb, reménytelenül kisszerűbb. A hetedik, befejező elbeszélés, amely a Goethe apokrif alcímet viseli, egy bibliai történet profán változatát meséli el – tehát a jelen időből a múltba nézünk, de a szakrális szféra itt is hiányzik.
Az elbeszélések az első ciklusban hosszabbak, lassabbak, és egy regény ígéretét hordozzák. Ez abban is megnyilvánul, hogy a történetek rejtélyesek, nincsenek hagyományos módon lezárva, és az elvarratlan szálak tovább vezetnek egy olyan világba, amely újabb elbeszélésekkel, vagy egy nagyobb epikus művel volnának csak elmesélhetők. A második ciklus rövidebb novellái pár kép gyors felvázolásával idéznek fel egy-egy érdekes történetet.
Ami a két sorozatban közös, az a tökéletes íráskészség. Szalay Zoltán teljes írói fegyverzetben pattant elénk. Írásai engem leginkább Dino Buzzati műveire emlékeztetnek, de szó sincs semmi féle epigonságról. A szerző a nemzeti kisebbségi lét sajátos tapasztalatait ötvözi a fantasztikum, a mitológia és a szociográfia határvidékein egyként otthonosan mozgó írói látásmóddal. Nem tudom, milyen irányba fog tovább indulni: megmarad a rövidebb irodalmi formák mellett, vagy regény írásába kezd; mindenesetre én ezt a könyvét jó szívvel tudom ajánlani minden igényes irodalom iránt érdeklődő olvasónak.
A recenzió a moly.hu-n jelent meg először.