Először is: MINDEN PÁROS SZÁM KÉT PRÍM SZÁM ÖSSZEGE.
(Prím számok azok, amelyek önmagukon és egyen kívül, más egész számmal, maradék nélkül, nem oszthatók. Pl.: 2, 3, 5, 7, [a 9 nem, mert az 3×3!], 11, 13, [a 15 nem, mert az 3×5!], 17, 19, és így tovább.)

Tehát még egyszer: MINDEN PÁROS SZÁM KÉT PRÍM SZÁM ÖSSZEGE.
(Pl.: 4=2+2, 6=3+3, 8=5+3, 10=3+7, 12=7+5, 14=7+7, 16=13+3, és így tovább.)

Harmadszorra is: MINDEN PÁROS SZÁM KÉT PRÍM SZÁM ÖSSZEGE.
Ezt köll bizonyítani!

Ne tessék próbálkozni, nem érdemes. Ez a Goldbach-sejtés, amellyel a legnagyobb matematikusok sem boldogulnak.

1900-ban David Hilbert, az akkori világ elismerten legnagyobb matematikusa, egy párizsi konferencián felsorolta a matematika 23 legnagyobb problémáját, amely megoldásra várt. Ezek között szerepelt a Goldbach-sejtés is. A problémák közül néhányat már megoldottak, például a Nagy Fermat-sejtést is, de Goldbach felvetését nem sikerült bizonyítani.

2000-ben egy bostoni mágnás, Landon T. Clay alapított egy intézetet, amely pályázatot hirdetett hét matematikai probléma megoldására. Akiknek sikerül, egymillió dollár jutalmat kapnak. Ezek közé a feladatok közé a Goldbach-sejtést már fel sem vették, talán azért, mert annyira reménytelen. Egy orosz matematikus, Grigorij Perelman, a Poincaré-sejtést megoldotta, de a díjat nem vette át*. Azt mondta, neki nem köll. A pénz nem boldogít. Különben meg utálja a többi matematikust, ezért találkozni sem akar velük. (Leginkább a díjakat osztogató „matematikusokat” nem szereti, azokat, akik hatalmi helyzetben vannak. A többiekkel csak annyi baja van, hogy elfogadják a jellemtelenek uralmát.)
Ez a Poincaré-sejtés azért is érdekes, mert ezzel kapcsolatosan emlegetnek egy görög matematikust, a görög Chritos Papakyriakopoulost, aki egész életét e hipotézis megoldásának szentelte, de anélkül halt meg, hogy eredményre jutott volna. Na, talán ő róla mintázta a könyv szerzője a címszereplő, Petrosz bácsi alakját.

A sztorit nem mesélem el, szerepel benne Alan Turing és Kurt Gödel is, akit érdekel a tudománytörténet, az tudja kik ők. Matek, az van a könyvben, de nem kell hozzá egyetemi diploma.

Hogy legyen valami személyes szál is, elárulom, számomra a feleségem a legnagyobb rejtély, bár bevallom, a Goldbach-sejtéssel behatóbban még nem foglalkoztam. A Gödel-tétel szerint a zárt rendszerekben vannak megoldhatatlan problémák, és ezt én – a részletes matematikai levezetés ismerete nélkül is –, készségesen elhiszem neki.
Ez a könyv viszont nem ilyen problémás, inkább csak egy szépírói ambíciókkal megvert, kiugrott matematikus nem túl mély kísérlete a zsenik megértésére, amelynek nem annyira irodalmi, mint inkább tudományos ismeretterjesztő értéke van.

*Néhány híresebb díj visszautasító: Jean-Paul Sartre nem vette át az irodalmi Nobel-díjat – nemrég olvastam, hogy Ottlik Géza ezért magamutogatónak tartotta; Szilágyi István a Kossuth-díjat nem fogadta el, mert Gyurcsány Ferenctől kellett volna átvennie; Perelman a matematikai Nobel-díjnak tartott Field-díjat, és a Clayton Intézet díját utasította vissza. Aki tud még ilyen példákat, az sorolhatja.