Nem győzött meg, hogy az evolúciós biológiát és pszichológiát ki lehetne hagyni az emberi természet és viselkedés magyarázatakor. Ugyanakkor nagyon érdekes volt, ahogy a különböző kultúrákban megjelenő eltérő viselkedési formákat értelmezte. Érdekes volt látni, hogy a különböző szerzők az emberi lét különböző aspektusait vizsgálva (pl. munkakultúra, párkapcsolatok, vagy a gyermek fejlődése) megállapítják, hogy a kultúra eltérő mértékben képes befolyásolni az emberi természetet, de ebből nem vonják le azt a nyilvánvaló következtetést, hogy létezik egy alapvető általános emberi természet. Abból az alapvetően szimpatikus gondolatból, hogy a különböző kultúrák egyenrangúak, eljutnak oda, hogy lényegi különbség van a különböző kultúrákban élő emberek között, és ezzel a rasszizmusnak teremtenek ideológiát. Ez nem csak veszélyes, de hülyeség is. Az emberi faj egységes, és minden kulturális különbség ellenére egy japán, egy busman és egy amerikai férfi jobban hasonlít egymásra, mint egy velük egy kultúrában élő nőre. Ugyanakkor a genetikai állományok vizsgálata is igazolja, hogy a különböző népességek tagjai között átlagban kisebb a különbség, mint egy-egy népcsoporton belül. Ezen a kultúra mit sem tud változtani.
a
cayenne indián nem szédül
Egyszerűsítsük le a dolgokat:
1. A kulturális pszichológia szerint nincs egységes, minden emberre egyaránt érvényes psziché.
2. A kulturális összehasonlító pszichológia szerint a kultúra és az emberi psziché egyenrangú független változó.
3. Az evolúciós pszichológia szerint az emberi psziché az evolúció során alakult ki, és ezt módosítja a kultúra.
4. Én meg azt mondom, hogy az 1. pont hülyeség – pl. miért ne lenne egységes alap minden embernél az anyanyelv megtanulási képessége; a 2. és 3. pont között pedig nem lehet különbséget tenni. Ha a cayenne indián nem szédül, és ezért alkalmasabb a felhőkarcoló építésére, mint a civilizált, kifinomult, de tériszonyos európai, akkor azt a 2. és 3. pont egyként meg tudja magyarázni.
Ilyenekről is lehet olvasni ebben a könyvben:
1. a Föld legősibb nyelvét beszélő afrikai népcsoport, a !kung nép kulturájáról, népszokásairól, amelyen keresztül talán az emberiség közös múltjába tekinthetünk bele.
2. mi lehet az oka, hogy Thaiföldön az életet a szabályozottság, a fegyelem , a rendszeretet és a parancsolgatás teljes hiánya jellemzi?
3. mi az indoka annak, hogy olyan sok az öngyilkosság Magyarországon, és különösen az Alföldön?
4. miért biztonságosabb város Tokyo, mint New York?
5. a kollektivista és az individualista értékek milyen esetekben hatnak ösztönzően az egyéni teljesítményekre, és hogyan függnek össze azzal, hogy nőket alsóbb rendű lényeknek tartják Japánban?
„Az elemzés eredménye szerint nem lehet egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy vajon az individualizmus elősegítette a romantikus szerelmet és az intim kapcsolatok kialakulását?
Itt például arra céloznak, hogy az individualizmus adta függetlenség megteremti a lehetőségét a szabad párválasztásnak, ugyanakkor az individualizmusból fakadó önzés kizárja a romantikát.
Ezek a képek és írások a moly.hu-ban jelentek meg először.
