Hankiss Elemér: A Tízparancsolat ma
Ki hiányzik?
2001–2002-ben Magyarország szellemi elitjének egy reprezentatív csoportjával beszélgetett Hankiss Elemér (szociológus, filozófus, értékkutató, irodalomtörténész) a Tízparancsolatról, annak egykori és mai érvényességéről, az erkölcsi parancsok, a hit, a bűn, és a modern ember kapcsolatáról.
A huszonöt vendég névsora:
BÁRÁNDY GYÖRGY ügyvéd, CSÁNYI VILMOS etológus,
DANKA KRISZTINA krisnahívő lelkész, FARKAS PÁL, a Buddhista Főiskola dékánja,
FRÖCHLICH RÓBERT főrabbi, GÁBOR GYÖRGY vallástörténész,
GYÖRGYI KÁLMÁN jogász, HELLER ÁGNES filozófus,
HERNÁDI GYULA író, JÓKAI ANNA író,
KOPÁTSY SÁNDOR közgazdász, MANCHIN RÓBERT szociológus,
MÉRŐ LÁSZLÓ matematikus, POLCZ ALAINE pszichológus, tanatológus,
POPPER PÉTER pszichológus, SÁRKÖZY TAMÁS jogász,
SCHWEITZER JÓZSEF főrabbi, SZABÓ ISTVÁN református lelkész,
SZIGETI JENŐ adventista lelkész, SZILÁGYI ÁKOS esztéta,
TÜSKE LÁSZLÓ iszlámszakértő, VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS újságíró,
VAJDA MIHÁLY filozófus, VARGYAS GÁBOR etológus,
VEKERDY TAMÁS pszichológus.
A névsorból hiányzik egy név, valakinek a neve, aki a beszélgetésekben részt vett, de nem járult hozzá, hogy hozzászólásai a kötetben szerepeljenek.
Ez a hiányzó személy JELENITS ISTVÁN piarista szerzetes, teológus, író, aki a magyarországi katolikus kultúra és közgondolkodás (Várszegi Asztrik mellett) talán legnyitottabb, és egyben legnépszerűbb alakja.
Mi lehetett az oka, az ő elutasításának, elhatárolódásának? A konkrét indokokat a könyvből nem tudjuk meg, csak találgathatunk. Szerintem vagy a katolikus hierarchia ítélte úgy, hogy a részvétel az Egyház számára hátrányos lehet; a másik lehetőség, hogy JELENITS ISTVÁN maga hozta meg a döntést, érzékelve, hogy a könyvben megjelenő vallási, kulturális és erkölcsi sokféleség azok álláspontját erősítheti, akik szerint az evolúciós (genetikai) meghatározottságok és a kulturális-társadalmi környezet közös terméke az erkölcs, és így nem vezethető vissza isteni kinyilatkoztatásra.
(Egyébként ez az én személyes véleményem is, de ennek most nincs különösebb jelentősége.)
HANKISS ELEMÉR a problémát úgy kezelte, hogy beválogatta a kötetbe PILINSZKY JÁNOS 1963–1964-ben megjelent, a Tízparancsolatról szóló tíz elmélkedését is, amelyeket egyébként éppen Jelenits István rendezett sajtó alá 1982-ben.
A könyv nagyszerű, elgondolkodtató és léleknemesítő olvasmány, amelyet hívőknek és hitetleneknek egyaránt tiszta szívvel tudok ajánlani.
Karcok:
Popper Péter: Pilinszky János egyszer azt mondta nekem: „utállak titeket, pszi-vel kezdődő foglalkozásúakat.” "Miért utálsz?" – kérdeztem. „Azért, mert rettenetesen nagy terheket raktok az emberekre. Ugyanis azt hirdetitek, hogy minden problémának van megoldása. S akkor az emberek úgy érzik, hogy csak ők olyan hülyék, hogy nem találják meg saját életüknek, a szexnek, a kapcsolataiknak a megoldását. De hát megtévesztitek őket.” – mondta. „Mert az élet legtöbb problémáját nem lehet megoldani, csak elviselni. Jól, vagy rosszul. Vagyis ti úgy gondolkoztok, hogy az életben problémák vannak, és megoldásokra van szükség. Én úgy gondolkozom, hogy az életben tragédiák vannak, és irgalomra van szükség.”
Mérő László: Bizonyos fajta bűncselekmények esetén bennem is beindul az agresszió. Ne éljen az olyan ember, mint az az oklahomai tömeggyilkos, aki 128 ember halálát okozta. Európában nem így látjuk, itt az országok többsége betiltotta a halálbüntetést.
Az áldozatok hozzátartozói követelték, hogy láthassák a saját szemükkel a kivégzést. Ez számodra elfogadható vagy visszatetsző magatartás?
Nem volt visszatetsző. Adhat az embernek bizonyos megnyugvást, hogy íme, a törvény beteljesedett. Egyébként nem a „Ne ölj” parancsolata miatt értek egyet a halálbüntetés eltörlésével, hanem egyedül azért, mert a bírók vagy jogászok tévedhetnek.
Vargyas Gábor: Albániában az egyik hagyományos parancs úgy szól, hogy ha meggyilkolnak valakit a családodból, azt meg kell bosszulnod. Vérbosszút kell állnod.
Ugyanakkor van egy erősebb parancs, a vendégfogadásnak, a vendégjognak a parancsa. Ha valaki a te házadban van, az feltétlen tiszteletet és vendégfogadást érdemel és semmi bántódása nem eshet.
Egy fiatalember, aki egy falusi verekedésben megölt egy másik fiút, a vérbosszú elől a megölt fiú szüleinek a házába menekült. Képzeld el a helyzetet, amikor a szülőknek meggyilkolt gyermekük gyilkosával kellette egy fedél alatt élniük, ők etették, ruházták, és az idők során voltaképpen a gyerekükké vált. A házból nem mozdulhatott ki, mert akkor a bosszú kötelességének engedelmeskedve új családjának meg kellett volna ölni őt.
Ez a tragikomikus történet az utolsó karcom a Ne ölj! parancsolatához. A képen Albánia 2010-es szépségkirálynője, Angela Martini látható, és ezzel egyben már rá is térek a következő parancsra, amely így hangzik: Ne paráználkodj!
Vargyas Gábor: A paráználkodás … kultúrához kötött fogalom… Trobriand-szigeteken a fiatalok a házasság előtt tökéletes nemi szabadságban, európai fogalmak szerint szabadosságban élnek. A nemi érés elérésekor – olyan tízéves koruk körül (a trópusokon ez korábban következik be, mint nálunk) – a fiúk elhagyják a szüleik kunyhóját, és külön erre a célra készült épületbe, a bukumatulának nevezett „fiatalok kunyhójába” költöznek, ahol szabadon fogadhatják a lányokat. Egy lány egy este akár több fiúval is hálhat, semmi sem korlátozza: a fiatalság az az életkor, amikor mindez rendjén való, és a szokás célja épp az, hogy a fiatalok egymással megismerkedjenek, tapasztalatokat szerezzenek, és később annak alapján válasszanak párt maguknak. A házasság után aztán ez épp az ellenkezőjére fordul: amennyire szabadok voltak korábban, annyira szigorú normák lépnek életbe utána.
Vágvölgyi B. András: Japán olyan ország, ahol a szexipar komoly szerepet játszik a társadalom életében, nagy szerepe van a gazdaságban, és évszázados hagyománya van…
A japán férfi nem monogám. Nincs „Ne paráználkodjál” parancs, nincs bűntudat. A bűntudat a japánok szexualitásából hiányzik. A házasság persze fontos. A házasság a nő számára húsz évre főfoglalkozást jelent, egyszerűen az anyaságot, illetve a család ellátását. Viszont a férfinak szabadsága van.
A férfi teljesen nyíltan tarthat fent házasságon kívüli kapcsolatokat? A feleség tudtával?
Vágvölgyi B. András: Hogyne.
Tüske László: A házasságon kívüli kapcsolat komoly megítélés alá esik a muszlim világban. A megesett lányokat általában el szokták különíteni. Az állami jogrendszer veszi védelmébe a szülők elől. És az élet védelme érdekében zárják börtönbe vagy más hasonló intézetbe. Egyes hagyományok szerint ugyanis az apának ilyen esetben a lány meggyilkolásával kell helyreállítani a család becsületét. Maga a Korán világosan rendelkezik ez ügyben: „Ha egy férfi és egy nő paráználkodik, mindegyiküket száz korbácsütéssel korbácsoljátok meg.” (Korán 24:2)
Miért kapcsolódik bűntudat a keresztény kultúrákban a szexualitáshoz?
Hernádi Gyula: Azt hiszem, a fő bűnös ebben Pál apostol volt. És Szent Ágoston. Na meg Platon. Platon, ugye, azt mondta, hogy csak az ideák léteznek, a szépség, a jóság, az igazság. Az anyagi világ tulajdonképpen az ideák rossz és halvány visszatükröződése. A lélek mint a jó és az anyagi test mint a rossz jelen van sok korai mitológiában és vallásban, a zoroasztrizmusban, a manicheizmusban, de benne van Pál, Szent Ágoston és mások hatására – a kereszténységben is. S ha ez így van, akkor le kell győzni a rosszat, és ápolni kell a jót, le kell győzni a testet, a test ösztöneit, „bűnös” vágyait, a test sanyargatásával, aszkézissel és minden más lehetséges eszközzel. A szexualitás pedig a testi vágyak és szenvedélyek kvintesszenciája, a gonosz karjaiba sodorja, a test rabságába zárja az embert. Hogyisne kellene megzabolázni, legyőzni. Önmegtartóztatással, böjttel, kolostorba vonulással, cölibátussal, amely a katolikus egyházban a mai napig él. A szexuális örömök kiélése paráználkodás, kivéve abban az esetben, ha megszentelt házasságon belül nem a gyönyör, hanem az utódok nemzése a cél.
Mi lehet a hatása az emberre, az emberiségre a szexuális forradalomnak?
Csányi Vilmos: A szexualitásnak az embernél hármas funkciója van. A reprodukció, a stresszoldás, és a párkapcsolat-erősítő funkció…Ha egy modern társadalom el tudja különíteni, meg tudja különböztetni egymástól a három funkciót, akkor a szexualitás nem zavarja meg a társadalmi együttélést.
Az állatok hazudnak?
Csányi Vilmos: Ó, az állatok remekül tudnak hazudni. Például amikor valamelyik egy verekedés közben felfújja magát, és úgy tesz, mintha kétszer akkora lenne, pedig belül egy picike test van… Vagy amikor vad dühvel és morgással támadnak egymásra még akkor is, hogyha sejtik, hogy itten nem sok keresnivalójuk van, de úgy tesznek, mintha nagyon erősek és hatalmasak lennének, aztán ha kiderül, hogy mégse, akkor gyorsan, sipirc, elszaladnak.
